EU-csúcs: határozottabb felszólítás Iraknak, határidő nélkül

Az EU-trojka képviselőinek és a tizenhárom ország vezetőinek találkozója után kiadott közös nyilatkozat szerint az unió és a tagjelöltek törekedni fognak arra, hogy ne jelenjenek meg közöttük új választóvonalak.
A Brüsszelben tartott rendkívüli csúcsértekezlet nagy erőfeszítésekkel helyreállította az egységet a 15 tagország között az iraki ügy kezelésében, de azon az áron, hogy közeledett a határozottabb amerikai állásponthoz és nem foglalt állást néhány kényes kérdésben. A másfél gépelt oldalas határozat hangoztatja, hogy az iraki helyzet megoldása évtizedekig fontos hatással lesz a világra, főleg a tömegpusztító fegyverek terjedésének kezelésére. Az EU-nak eltökélt szándéka, hogy „a nemzetközi rend középpontjában az ENSZ maradjon”. Ennek megfelelően Irak leszerelésében az elsőrendű felelősséget a Biztonsági Tanács viseli, amelyet az EU támogat tevékenységében.
„A háború nem elkerülhetetlen. Az erőszakot csak végső eszközként szabad igénybe venni. Az iraki rendszerre vár, hogy véget vessen a válságnak azzal, hogy teljesíti a BT követeléseit” – áll az iratban. A határozat nagy nyomatékkal húzza alá, hogy Iraknak meg kell ragadnia e végső lehetőséget a válság békés megoldására, mert „az ellenőrzések nem folytatódhatnak vég nélkül megfelelő iraki együttműködés híján”. A csúcs nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy szükségesnek tart-e újabb BT határozatot, és mennyi időt adna az iraki rendszernek tömegpusztító fegyverei leszerelésére.
Az EU országai az arab országokat és Törökországot is arra buzdították, hogy értessék meg Szaddám Huszein iraki elnökkel, nincs más választása, mint a leszerelés, mert számítási hibája súlyos következményekkel fog járni. Végezetül az EU állam- és kormányfői síkraszálltak a közel-keleti békefolyamat felgyorsítása mellett: Izraelt felszólították a zsidó telepek létesítésének leállítására, a palesztinokat pedig a terrorcselekmények beszüntetésére.
A záró sajtóértekezleten Kosztasz Szimitisz, a csúcson elnöklő görög miniszterelnök hangoztatta, hogy a hét végén tüntető milliók egyértelmű közös álláspontot vártak vezetőiktől és most meg is kapták. Szimitisz kiemelte a határozatból, hogy az EU a Biztonsági Tanáccsal összhangban mindent meg fog tenni a békés megoldásért és azért, hogy az EU minden országa egységes álláspontot képviseljen. Az állam- és kormányfők egyben azt is megmutatták, hogy lehetséges tartalmas közös külpolitikát kialakítani. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke azt emelte ki, hogy az EU megerősítette szolidaritását az Egyesült Államokkal és nemet mondott a tömegpusztító fegyverek terjedésére. Javier Solana, az EU külpolitikájának főképviselője azt hangsúlyozta, hogy a rendezés súlypontja az ENSZ. (MTI)