Fidesz-nagygyűlés

"Megszületett az első európai néppárt Magyarországon" - jelentette be Orbán Viktor pártelnök azon a nagygyűlésen, ahol, az előzetes tervektől eltérően, nem kongresszussal, hanem a Fidesz mögé felsorakozott politikai erők (a Kisgazda Polgári Egyesület, a KDNP, a Lungo Drom, a Fidelitas és a Szűrös Mátyás vezette "történelmi" Szociáldemokrata Párt) összetartozását demonstrálni hivatott szövetségi gyűléssel zárták le a párt egy évvel korábban megkezdett átalakulását. Az átszervezések eredményeként a politizálás súlypontja a 176 egyéni választókerületre helyeződött át, amelyek élére a pártelnöktől közvetlenül függő vezetők kerültek, akik egyben a potenciális képviselőjelölt-jelöltek a 2006-os országgyűlési választásokra. A gyűlésen Orbán "nemzeti petíciót" indított útjára. A hat követelést - a privatizáció leállítása, a munkahelyek védelme, a gyógyszerárak csökkentése, a kórház-privatizáció tilalma, a gazdák támogatása, a gáz- és energiaár-emelés mértékének 5 százalékos maximálása - tartalmazó íveket több mint 1 millióan írták alá. A párt - főként a gazdasági válság folyamatos emlegetésével - népszerűségben egész évben biztosan (6-20 százalékos előnynyel) vezetett az MSZP előtt. A sorkatonaság megszüntetésére a Fidesz csak a közvéleményre való tekintettel voksolt igennel, az iraki magyar kontingens kivonását is csupán májustól kezdte szorgalmazni, és bár Orbán követelte az árfolyamnyereség-adó visszaállítását, azt a parlamentben már a Fidesz sem szavazta meg.