Ciprusi elutasítás

Népszavazáson mondott nemet a ciprusiak 75,8 százaléka Kofi Annan ENSZ-főtitkár újraegyesítési tervére, amelyet hiába támogatott 64,9 százalékban az északi országrészen 1974-ben kikiáltott Észak-ciprusi Török Köztársaság lakossága. A földközi-tengeri szigetország így - a görög és a török közösséget elválasztó, az ENSZ által ellenőrzött ütközőzónával - kettéosztott államként lépett be május 1-jén az EU-ba. A görög oldalon a két önálló, ám közös alkotmánnyal rendelkező államot feltételező Annan-terv ellen kampányolt Taszosz Papadopulosz ciprusi elnök és a legnagyobb parlamenti párt, a szocialista AKEL, mert szerintük az effajta rendezés legalizálná az 1974-es török megszállást és az észak-ciprusi török államalakulatot. Rauf Denktas, a ciprusi törökök vezetője azért tartotta elfogadhatatlannak az Annan-tervet, mert az bizonyos, a ciprusi törökök által birtokolt területek átadásával és az ott élők kitelepítésével járt volna. A referendum kudarca ellenére történt némi előrelépés: könnyebbé vált az átjárás az ütközőzónán, augusztusban pedig - három évtized után - ismét megindulhatott a közvetlen kereskedelem. Az uniós bővítésből kimaradt 200 ezres ciprusi török országrész újjáépítésére és felzárkóztatására az EU júliusban kétéves, 259 millió eurós támogatást hagyott jóvá.