Újabb négy évre beiktatták hivatalába a márciusi oroszországi elnökválasztáson lényegében az egyedüli esélyes jelöltként diadalmaskodó Vlagyimir Putyint. Az 51 éves államfő folytatta a hatalom központosítását, februárban - az úgynevezett Jelcin-klánhoz tartozó körökkel való végleges szakításként - menesztette a Kaszjanov-kormányt, márciusban pedig a kevéssé ismert Mihail Fradkovot, korábbi EU-nagykövetet, az adórendőrség egykori parancsnokát állította a kabinet élére. Putyinnak sikerült elfogadtatnia a parlamenttel az államfői hatalom erősítését eredményező új törvényt a régiók kormányzóinak kinevezéséről, illetve a pártok alapításáról, és kezdeményezte a választási törvény módosítását is. Miközben belföldön erősödött a hatalma, külföldön többször is kudarcot vallott: a Grúziából kiszakadt Abháziában, illetve Ukrajnában egyértelműen kiállt ugyan a Moszkva által támogatott jelölt mellett, "embere" azonban egyik helyen sem győzött. A gazdaság ugyanakkor, elsősorban a magas világpiaci olajárnak, a növekvő külföldi befektetéseknek és a költségvetési szigornak köszönhetően, lendületesen, éves szinten 6-7 százalékkal nőtt, az ipar is magára talált, a valutatartalékok meghaladták a százmilliárd dollárt, az inflációt azonban nem sikerült tíz százalék alatt tartani.
Putyin újra elnök
Újabb négy évre beiktatták hivatalába a márciusi oroszországi elnökválasztáson lényegében az egyedüli esélyes...
Élő adásban kért bocsánatot a Vajdasági RTV híradósa: „A közszolgálati média évekig nem töltötte be a feladatát”
Pikó András az egyeztetésről Karácsonnyal: A főpolgármester javaslatairól is elkezdtünk beszélgetni, bár ne tettük volna!
Nemcsak a minisztérium, hanem a kormány hajóján is nagy léket ütött Tótth András energetikai államtitkár távozása
Atomerőművi problémák: továbbra is rezeg a léc Pakson
A nyári termelési krízishetek után már nem „csak a szokásos” a helyzet a paksi atomerőműben.