A várakozásokkal és korábbi kijelentéseivel ellentétben Sonia Gandhi nemet mondott a miniszterelnöki szerepre való felkérésre, miután a Kongresszus Párt - melynek élére néhány nappal korábban választották újra az egykori kormányfő, az 1991-ben meggyilkolt Radzsiv Gandhi olasz származású özvegyét - meglepetésre győzelmet szerzett a parlamenti választásokon. A korábban kormányzó hindu nacionalista Bharatija Dzsanata Párt (BJP) a kampány során idegen származása miatt sokat támadta Gandhit, aki állítólag életveszélyes fenyegetéseket is kapott. Kormányfő végül a 71 éves, szikh nemzetiségű Manmohan Szingh lett, aki a kilencvenes évek első felében pénzügyminiszterként a külföld elismerését is kivívta reformjaival. A Kongresszus által vezetett koalíció megőrizte a gazdaságnak az BJP-időkből örökölt lendületét, ám a költségvetésről kirobbant vita nyomán az ellenzék augusztusban bojkottálta a parlamentet. A szomszédos Pakisztánnal való kapcsolatok javulását jelezte, hogy Szingh szeptemberben találkozott Pervez Musaraf pakisztáni elnökkel, de a vitatott hovatartozású Kasmír ügyében továbbra sem sikerült előrelépni, bár Újdelhi kisebb mértékű csapatkivonást kezdeményezett, Iszlámábád pedig több rendezési javaslatot is tett.
Sonia Gandhi: nem
MÁJUS 18.
Élő adásban kért bocsánatot a Vajdasági RTV híradósa: „A közszolgálati média évekig nem töltötte be a feladatát”
Pikó András az egyeztetésről Karácsonnyal: A főpolgármester javaslatairól is elkezdtünk beszélgetni, bár ne tettük volna!
Nemcsak a minisztérium, hanem a kormány hajóján is nagy léket ütött Tótth András energetikai államtitkár távozása
Atomerőművi problémák: továbbra is rezeg a léc Pakson
A nyári termelési krízishetek után már nem „csak a szokásos” a helyzet a paksi atomerőműben.