Borisz Tadics, a Demokrata Párt jelöltje győzött a szerbiai elnökválasztás - nem egészen 49 százalékos részvétel mellett tartott - második fordulójában az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SZRSZ) által indított Tomiszlav Nikoliccsal szemben. A 2002 novembere óta az alacsony részvétel miatt többször is kudarcba fulladt elnökválasztás azért lehetett végül sikeres, mert a parlament februárban eltörölte az érvényességet 50 százalékos megjelenéshez kötő rendelkezést. A két hónapos koalíciós alkudozás után március elején - a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) előtt álló Szlobodan Milosevics szocialista pártja szavazatainak köszönhetően - létrejött, Vojiszlav Kostunica Szerbiai Demokrata Pártja vezette kisebbségi kormány által támogatott Dragan Marsicsanin az elnökválasztás első fordulójában csak a voksok 13 százalékát kapta. Ez tovább gyengítette az NT-vel való együttműködés lanyhasága miatt nemcsak a Nyugat, hanem Tadics által is bírált Kostunica-kabinet pozícióit. A trend az őszi helyhatósági választásokon is folytatódott: a csekély részvétel a két fő ellenzéki erőnek, a radikálisoknak és a demokrata pártnak kedvezett, az önkormányzati testületek többségében ezek a pártok alakíthatták a legnagyobb frakciót, jóllehet sehol sem szereztek többséget. Noha Kostunica pártja nem paktált le a parlamentben az SZRSZ-szel, november végén Újvidéken a helyi szervezet mégis koalícióra lépett vele és a szocialistákkal.
Szerb elnökválasztás
JÚNIUS 27.
Élő adásban kért bocsánatot a Vajdasági RTV híradósa: „A közszolgálati média évekig nem töltötte be a feladatát”
Pikó András az egyeztetésről Karácsonnyal: A főpolgármester javaslatairól is elkezdtünk beszélgetni, bár ne tettük volna!
Nemcsak a minisztérium, hanem a kormány hajóján is nagy léket ütött Tótth András energetikai államtitkár távozása
Atomerőművi problémák: továbbra is rezeg a léc Pakson
A nyári termelési krízishetek után már nem „csak a szokásos” a helyzet a paksi atomerőműben.