Csak 9-12 százalékos a fogyatékkal élők foglalkoztatása

A hozzászóló svéd példára hivatkozott, amelyben fogyatékkal élők által alkotott szövetkezetek a személyenként kapott normatív támogatásból maguk alkalmaznak foglalkoztatót, s ha elégedetlenek tevékenységével, másikat alkalmaznak.

Csizmár Gábor nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy ebbe az irányba haladjanak, s néhány év múlva Magyarországon is lehetőség legyen hasonló szisztémára. Ezt azonban a támogatási rendszer jelenlegi átalakításánál nem lehetett elérni.

A miniszter szerint a célszervezetekben, szociális foglalkoztatókban 60 ezren dolgoznak, s egy ilyen átalakítással most az ő foglalkoztatásuk vált volna kétségessé. A tárca vezetője elismerte, hogy van még mit javítani a fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásán. Magyarországon 9-12 százalékukat foglalkoztatják, szemben Nyugat-Európával, ahol ez az arány 40 százalékos.

A támogatási rendszer átalakításával a kormányzat azt kívánta elérni, hogy az évenkénti 60 milliárd forintos összeg azokhoz jusson el, akik valóban rászorulnak erre a segítségre. A bentlakásos intézményekben külön finanszírozást alkalmaznak, s ettől eltérő megoldást a teljesen piaci vagy nonprofit jellegű foglalkoztatóknál. A teljesen piaci körülmények között fogyatékkal élőket vagy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatók egyrészt megkaphatják azt a bért teljes mértékben, amit kifizetnek ezeknek a dolgozóknak, másrészt hozzájuthatnak azokhoz a többletköltségekhez, amelyek a speciális foglalkoztatási körülmények megteremtéséhez szükségesek. Egy másik kategória a nonprofit foglalkoztatók finanszírozása. Itt a teljes bér- és egyéb költségekre szól a támogatás.

Fontos változás, hogy a foglalkoztatóknak akkreditáltatniuk kell magukat. Elfogadhatatlan volt a korábbi helyzet, hogy a jelentős támogatásokhoz nem határoztak meg rehabilitációs követelményeket – jelentette ki Csizmár Gábor.