A szakszervezetek már régóta javasolták a járadék felső határának emelését, a múlt évben például novemberig, a törvénymódosításig legfeljebb 44460 forint lehetett a járadék, függetlenül attól, hogy az adott személy korábban mennyit keresett, s ehhez igazodva milyen állandó, nehezen módosítható kiadásokra állt be.
A járadék aránytalanul alacsony felső összege nem tette lehetővé a nyugodt álláskeresést, átképzésben való részvételt, feketemunkára, a járadékösszeg kiegészítésére ösztönzött a szakszervezetek szerint. A múlt év novemberétől hatályos törvénymódosítás alapján már az öregségi nyugdíjminimum 180 százaléka helyett a minimálbér 120 százaléka az álláskeresési járadék felső határa.
Igaz, ez a magasabb összeg csak a járadékos időszak feléig, legfeljebb egy negyedévig jár az álláskeresőnek, ezt követően legfeljebb két negyedévig egységesen a minimálbér 60 százaléka a járadék. Korábban a legfeljebb három negyedéves járadékos időszak egészére járt az öregségi nyugdíjminimum 180 százalékánál nem nagyobb összeg. Ez viszont nyilván jóval kevesebb, mint a minimálbér 120 százaléka, amely a jelenlegi 62500 forintos minimálbérrel számolva 75000 forint.
Mivel az Országos Érdekegyeztető Tanács három évre előre megegyezett a minimálbérről, így az idein kívül a további két évre is kijelölte a járadékösszeg felső határát. Így jövőre a 65500, az ezt követő évben a 69000 forintos minimálbér 120 százaléka lesz az álláskeresők járadékának legmagasabb összege.
A járadék nem lehet kevesebb a minimálbér 60 százalékánál. Azok, akik a járadékos időszak alatt sem tudnak elhelyezkedni, egy negyedévnyi segélyt igényelhetnek, de ez már csak a minimálbér 40 százaléka. Az 50 év felettieknél a nehezebb elhelyezkedés miatt ez a segélyidőszak is több lehet. Azok, akiknek nincs az álláskeresési járadékhoz négy év alatt legalább egy éves munkaviszonyuk, de legalább 200 napos munkaviszonyt igazolnak, azok szintén a minimálbér 40 százalékát jelentő segélyt vehetik igénybe három hónapig.
A járadékos időt úgy kell kiszámítani, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékra ad jogot. A járadékot a járadékfizetés első időszakára a korábbi átlagkereset 60 százaléka szerint határozzák meg, a második időszakban egységesen a minimálbér 60 százaléka.
A múlt év novemberétől változás az is, hogy a munkaügyi kirendeltségeknek álláskeresési megállapodást kell kötniük a regisztrált álláskeresőkkel. Az álláskeresési megállapodásban szerepelnie kell annak, hogy az álláskereső milyen módon tartja a kapcsolatot a munkaügyi kirendeltséggel, mit kíván tenni mielőbbi elhelyezkedése érdekében.
Az idén már 75 ezer forint az álláskeresési járadék felső határa
Az idén már 75 ezer forint az álláskeresési járadék felső határa, ez jóval kedvezőbb a korábbi szisztémához képest azoknak, akiket magasabb keresettel bocsátottak el, s valóban az a céljuk, hogy mielőbb munkát találjanak.
Egy nyomozás leállt, egy még folyik a Covid-tesztek milliárdos biznisze után felszívódott cégek ügyében
Szuverenitásvédőből vállalkozó lett Lánczi Tamás
Tiszások lakják be Orbánék uniós fellegvárát
A Brüsszeli Magyar Ház egyfajta vízválasztó is lehet Magyar Péterék számára.