HVG |
A vártnál enyhébb fellépést javasolt a minap a távol-keleti cipődömping ellen Peter Mandelson, az EU kereskedelmi biztosa. Ha a tagállamok - többségi szavazással - jóváhagyják az előterjesztést, április elejétől öt hónap alatt fokozatosan emelkedő büntetővámot vezetnek be két ázsiai országból importált bőrcipőkre: Kína esetében 19,4, Vietnaméban 16,8 százalékos mértékűt. A dömpingvám végleges kivetéséről egyébként októberben döntenek, és attól kezdve akár öt évig is érvényben maradhat.
Az intézkedés nem érinti a 37,5-esnél kisebb méretű cipőket, illetve a magas szintű technológiával, speciális ütéselnyelő talppal készült sportcipőket, így a döntés az EU-ban eladott lábbelik 10 százalékára sem terjed ki. A gyerekcipőket szociális megfontolásból vették ki a csomagból, hogy ne emeljék a többgyerekes családok kiadásait, felmérések szerint ugyanis egy átlagos európai gyerek évente 4-5 pár cipőt is elhord. A sportcipőket pedig azért, mert ilyeneket az EU-ban már nem nagyon gyártanak, így aligha lehet az európai termelőknek okozott kárra hivatkozni. Márpedig Mandelson többször is leszögezte: nem a kínai és vietnami cipőimport mennyiségét vitatja - mint tette tavaly, amikor a kínai textiláruk importjának korlátozását kezdeményezte -, hanem az ázsiaiak versenyellenes gyakorlatát, ami tönkreteszi az európai gyártókat.
HVG |
Az Európai Bizottság (EB) szakértői több mint egy évig vizsgálódtak cipőügyben. Végül arra a megállapításra jutottak, hogy a kínai és a vietnami cipőexportőrök a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival ellentétes közvetett és közvetlen állami szubvenciókat élveznek. Ennek köszönhetően az európai piacon a kínai bőrcipőket a Kínában átlagos ár 80, a vietnamiakat pedig az ottani 50 százalékáért tudják értékesíteni. Ez pedig dömpingnek minősül, és brüsszeli értékelés szerint komoly károkat okoz az unió cipőiparának. Tavaly harminc százalékkal kevesebb bőrcipő készült az EU-ban, mint 2001-ben, miközben Kína és Vietnam - folyamatos árcsökkenés mellett - megháromszorozta a bőrlábbelik exportját. Az európai cipőgyártók az utóbbi években legfeljebb 2 százalékos haszonkulccsal dolgoznak, 2001 óta az iparágban negyvenezer munkahely szűnt meg, több ezer vállalat hagyott fel a termeléssel.
HVG |
A kvótarendszer tavalyi felszámolásáig az ágazat még csak-csak győzte a versenyt az ázsiai dömpinggel, ám utána robbanásszerűen felerősödött a nyomás, többszörösére ugrott az import. Mandelson ugyanakkor hangsúlyozta, az uniós cipőgyártók sanyarú helyzetéről korántsem csak az áruözön tehet, a kínai és a vietnami cipőipar akkor is rendkívül versenyképes marad Európában, ha nem alkalmaz dömpingárakat.
Akárcsak a kínai textiltermékek és ruházati cikkek importkorlátozása körül kialakult tavalyi „melltartóháború" idején, az EU-tagállamok most is megosztottak a büntetővám kérdésében. Azok az országok, például Svédország vagy Dánia, amelyeknek gazdaságában nem játszik fontos szerepet a cipőgyártás - esetleg azért, mert már kihelyezték a termelést, többnyire épp a szóban forgó térségbe -, nem értenek egyet a védőintézkedésekkel. Az olasz cipőgyártók szövetségének képviselője viszont még kevesellte is a kivetett büntetővámot, ők legalább 40-50 százalékkal drágítanák a kínai és a vietnami importot. Olaszországban ugyanis 2005-ben 720 kisebb gyártó húzta le a redőnyt (a cégek 10 százaléka), ami nyolcezer állás elvesztésével jár. Az európai kis- és nagykereskedők, valamint a fogyasztók brüsszeli érdekvédelmi szervezete (EuroCommerce, illetve BEUC) ugyanakkor már így is kongatja a vészharangot: az ostor a fogyasztókon csattan, hiszen a büntetővám miatt fajtától és minőségtől függően legalább 10 euróval többe kerül majd egy pár lábbeli.
A kiskereskedőknek ugyanakkor Mandelson szerint bőven van mozgásterük ahhoz, hogy a teher egy részét átvállalják. A dömpingeljárás alá vont lábbelik importára 2001 óta átlagosan 28 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak viszont nem változtak, sőt az utóbbi időben még valamelyest emelkedtek is. Az EB adatai szerint egy kínai vagy vietnami bőrcipő átlagosan alig 9 eurójába kerül az európai importőrnek, de az üzletben 35 euróért kínálják. A dömpingvám ezt az átlagárat kevesebb mint 1 euróval növeli.
Nyoma sincs aggodalomnak egyébként a brüsszeli cipőboltokban, az üzletekben az intézkedés kihirdetésének másnapján jobbára nem is hallottak a dömpingvámról. Magukra valamit is adó boltosok - állították többen is a HVG kérdésére - kínai és vietnami cipőt nem is tartanak. Az Európai Parlamenthez közeli Jourdan tér közelében az egyik, kifejezetten kínai cipőkre szakosodott üzlet vezetője viszont úgy vélte, néhány eurós áremelés biztos nem üt vissza a forgalmukra, hiszen a hasonló kategóriájú európai lábbelikért másutt még mindig legalább másfélszer annyit kérnek - az pedig általában sok az ő vevőkörüknek. Magyarországon sem keltett nagyobb hullámokat a döntés, a hazai cipőgyártás szerkezete ugyanis a távol-keleti import hatására már a kilencvenes évek végén átrendeződött. A közel 30 millió pár lábbeli alig 10 százaléka hazai gyártású, az importált mennyiség 60 százaléka kínai és vietnami - ezeknél a szakmai szervezetek szerint valamelyes, 10 százalék alattinak jósolt áremelkedés várható -, a fennmaradó hányad java olasz, német, osztrák, román eredetű.
Ausztriában nem olyan rózsás a cipőkereskedelem helyzete, hogy lenyelje a vámemelést, ezért a boltok valószínűleg a drágítás egészét áthárítják a vevőkre - jósolta a HVG-nek Peter Zeitler, az osztrák gazdasági kamara cipőkereskedelmi grémiumának vezetője. Zeitler szerint a drágítás nem csupán a bőrcipőket érinti majd, hanem a büntetővámmentes sportcipőket is, amelyek egy részét gyakran nehéz megkülönböztetni a bőrlábbeliktől. Ázsiai importőrként Zeitler az osztrák piac 21 százalékát uraló Leder & Schuh nagykereskedelmi céget és a Stiefelköniget említette, hozzátéve, a cipőgyártók félkész termékként is vásárolnak olcsóbb kínai és vietnami árut. Zeitler a HVG kérdésére elmondta, a boltosok átlagosan 40-50 százalékot tesznek rá az importtermékre, a nagyon olcsó áruk esetében ennél többet. Ausztria egyébként tavaly 760 millió euró értékben importált cipőt, ebből 103 millió euró volt a kínai áru értéke, 66 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Kína és Vietnam persze nyomban visszautasította a dömpingvádat. Pekingi vezetők a hírek szerint máris lobbizni indultak Brüsszelbe, többek között azzal érvelve, hogy az intézkedés Kínában legalább 4 millió álláshelyet veszélyeztet.
VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL
