Világkereskedelmi tendenciák hatása a magyar külgazdaságra

A világgazdasági környezet alapvetően határozza meg a magyar külgazdaság, s ezen belül is az áru- és szolgáltatásforgalom alakulását. Az országnak vitális érdeke a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel, illetve a globalizáció elmélyedéséből fakadó előnyök kihasználása. Szóljon hozzá!

  • unknown

Globális környezet előrejelzése
A teljes tanulmányt olvassa el itt!

A várható világkereskedelmi tendenciákból az alábbiak következnek a magyar külgazdasági stratégia számára:



- a világkereskedelem várható dinamikus (7-8% körüli) növekedése további impulzusokat adhat a magyar gazdaság növekedése számára;


- habár Magyarország aligha lesz képest jelentős mértékben növelni világkereskedelmi súlyát, a jelenlegi pozíció (36-37. hely) megtartása is komoly erőfeszítéseket igényel;


 - számolni kell azzal, hogy a verseny mind az EU-ban, mind a harmadik országok piacán, mind pedig a belső piacunkon erősödni fog, ami a versenyképesség növelését teszi szükségessé;


- mivel várhatóan a szolgáltatáskereskedelem bővülése középtávon továbbra is meg fogja előzni az árucsere-forgalom növekedését, ezért Magyarországnak is nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie a már eddig is pozitív szaldóval záró szolgáltatáskereskedelem élénkítésére (turizmus, magas hozzáadott értékű szolgáltatások);


- annak következtében, hogy Magyarország exportbevételeinek generálásában meghatározó szerepet játszik a külföldi tőke és a multinacionális vállalatok, az ország exportteljesítménye alapvetően ezen tényezőktől fog függni; ugyanakkor a gazdaság teljesítménye nagymértékben meghatározza tőkevonzó és tőkemegtartó képességét;


- mivel jelenleg külkereskedelmünk túlnyomó többsége (2005-ben importunk közel 70 százaléka s exportunk 76 százaléka) az EU-24-ekkel bonyolódik, ez erőteljesen behatárolja mozgásterünket; ugyanakkor az EU-s viszonylat a még mindig pozitív kereskedelmi mérleg következtében hozzájárul a magyar külgazdasági egyensúly megteremtéséhez;


- az import oldalán kívánatos, az export esetében pedig szükségszerű lenne – különösen az agrártermékek vonatkozásában – a relációs struktúra diverzifikálása, az EU-függés csökkentése és ígéretes piacok meg- vagy visszahódítása;


- a nagyfokú EU-integrálódás másként értékelendő egy liberális s másként egy protekcionista világgazdasági környezetben: az előbbi esetben inkább behatároltságot, az utóbbi esetben pedig inkább védernyőt jelentene;


- szintén csökkenti mozgásterünket, hogy a WTO-tárgyalásokon a magyar fél az EU-érdekekkel harmonizáltan vesz részt.

 

Hozzászólások