A biztonság állami megítélésében és kezelésében markáns korszaknyitást jelentett a nemzetállamok kialakulása. Ekkor lépett előtérbe az állambiztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság jelentősége és állami garantálása. Bár a biztonság mindhárom változatára vonatkoztak az állami és az államközi jogi normák, a fenntartásukra irányuló erőfeszítést túlnyomó részt militáns eszközök igénybe vétele jellemezte és jellemzi napjainkban is. A világ multipoláris hatalmi megosztottsága is együtt jár a hagyományos és újszerű háborús veszélyekkel és megnyilvánulásokkal, sőt az igénybe vett eszköztár kiegészült a megelőző, a büntető és az ún. civilizációt, demokráciát exportáló, a legfejlettebb haditechnikát alkalmazó és szörnyű pusztításokat, százezrek életét kioltó, modern háborúkkal.
| Tanulmány |
| A teljes tanulmányt itt letöltheti! |
A biztonságpolitika ma már egyáltalán nem katonapolitikai vonatkozású és indíttatású fogalom. Egy ország jelenének és jövőjének legfontosabb háttere a komplex biztonságának helyzete. A biztonság minősége szorosan összefügg a nemzetközi és belföldi környezettel, a szélesebb értelemben vett stabilitással, a nemzeti immunitással, a mindent átfogó védekező képességgel. Magyarországnak az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozása minőségileg új szintre emelte az ország biztonságát. Hosszú évszázadok óta először nyílt lehetőség arra, hogy külső nyomás nélkül, önmagunk válasszuk meg szövetségeseinket. NATO-tagságunk azt jelenti, hogy egy olyan közösségnek lettünk a tagjai, amelyben a tagországok értékrendje hasonló és ennek az értékrendnek a megvédéséért készek és képesek egymást segíteni. A társadalmi fejlődés fontos tapasztalata, hogy tartósan nincs biztonság a lakosság gazdasági és szociális biztonsága nélkül.
A jövő biztonságát meghatározó tényezők között meg kell említenünk a globális klímaváltozásból eredő, eddig csak ritkán tapasztalt, a biztonságot veszélyeztető hatásokat. A klímaváltozás miatt bekövetkező negatív hatások gyakorisága, különösen a természeti környezet vonatkozásában várhatóan folyamatosan növekedni fog. Ezen események (árvizek, aszályok) hatásainak a kezelésére nemzeti stratégiákat kell kidolgozni és fenntartani, hogy az emberek biztonságérzete, ezáltal bizalma ne csökkenjen jelentősen. Hasonlóképpen fel kell készülni a klímaváltozás tartós hatásai között az egyéni munkahelybiztonságot érintő problémák (pl. mezőgazdaságban bizonyos termelési ágak visszaszorulása) megjelenésére.
A „reflexív modernizációnak” nevezhető kutatások alapfeltevése, hogy nincs kockázat, csak bizonytalanság, ami a vizsgálódások alapja és a kockázat csak egy különleges módja annak, hogy a bizonytalan jövő menedzselhető legyen. Ez a megközelítés egyaránt igaz szervezeti, intézményi és egyéni szintekre is.
