Valószínűleg sem a borásztanulók fáklyás felvonulása, sem az egészségügyiek Városháza előtt tartott demonstrációja, de még a Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola tanárainak virrasztása, éhségsztrájkja sem veszi el a fővárosi képviselők kedvét a budapesti szakközépiskolai rendszer reformjától, amely szeptember elsejétől 21 intézmény teljes és további 34 részleges bezárását jelentené. Utóbbiakban megmarad a kilenc-tíz évig tartó, úgynevezett alapozó képzés, a két-három éves gyakorlati oktatást és szakképzést viszont elveszítenék, ezt ugyanis a több szakmacsoport oktatását koncentráló központok vennék át. Az átalakítások tervét néhány hete készítette el az önkormányzat oktatási ügyosztálya, azóta folyamatosan egyeztetnek az érintettekkel, a végső szót azonban a fővárosi közgyűlés mondja ki, várhatóan február 22-én - vagyis napokkal azt követően, hogy a továbbtanulási jelentkezési lapok beadási határideje lejár.
Egyetlen szak sem szűnik meg - ígéri John Emese, a fővárosi önkormányzat oktatási bizottságának alelnöke, aki szerint mindössze arról van szó, hogy a felvett diákok szeptemberben máshol kezdik meg tanulmányaikat. Mindazonáltal várhatóan ezer pedagógus munkahelye kerülhet veszélybe, felerészben az átszervezés, felerészben pedig a kötelező óraszám emelése miatt. Az alelnök a reformot a hatékonysági mutatókkal indokolja: a Szabómester Szakképző Iskolát például azért szüntetnék meg, mert a lemorzsolódás a budapesti átlag háromszorosa, vagyis csaknem minden negyedik tanuló kimarad. "A szakterületen normális, hogy a diákok a 9. év után másik ruhaipari iskolában folytatják tanulmányaikat, de sokan közülük a 12., azaz az utolsó évre visszajönnek hozzánk. A lemorzsolódás tehát nem a képzés alacsony minőségére utal" - mondta a HVG-nek Németh László igazgató, aki a diákok hűtlenkedését a tapasztalatszerzés vágyával magyarázta. Ezzel szemben az immár 105 éve működő Soós István Borászati Szakközépiskola csupán minden tizedik tanulóját veszíti el a képzés során; az önkormányzat nem is ezzel elégedetlen, hanem sokallja a budapesti átlag négyszeresére rúgó, 103 millió forintos támogatást. Ezenfelül az iskola 185 diákjának tanítására az állam 60 millió forintot, az agrárcégek pedig 33 milliós szakképzési hozzájárulást fizettek tavaly. A budafoki telepen csak a gyakorlati képzés folytatódik - amely a közeli tangazdaságra épül -, minden mást az Andrássy úti Pesti Barnabás Szakközépiskolában, azaz az élelmiszer-ipari elméleti képzés leendő központjában kell a diákoknak elsajátítaniuk.
Az üres padokra és az épület rossz állagára hivatkoznak a Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola esetében a főváros oktatási felelősei, a III. kerületi Kossuth Zsuzsa Humán Szakközépiskola és Gimnáziummal kapcsolatban azonban aligha lehet ilyen okokkal magyarázni a kiköltöztetést. A diákok szülei ingatlanspekulációra gyanakodnak, John Emese szerint azonban erről szó sincs: "Az üres épületekben elsősorban szociális intézményeket fogunk elhelyezni" - nyilatkozta. Az átalakításoktól még az idei évben 0,5-1 milliárd forintos megtakarítást várnak az önkormányzatnál a szakképzés 24 milliárd forintos költségvetésében, a végrehajtás tempójától függően.
Az iskolabezárást fejlesztésekkel kombináló terv szerint a jelenleg is működő budapesti középiskolák közül 14-ben úgynevezett térségi integrált szakképző központokat hoznak majd létre, amelyek a mainál jobb informatikai és erőteljesebb nyelvi képzéssel kecsegtetnek. Mivel ezek csak három-négy év múlva készülnek el, addig a gyerekeket a régi épületekben zsúfolják össze. Az újonnan kialakítandó központok egyenként 0,7-1 milliárd forintos támogatáshoz juthatnak a második nemzeti fejlesztési terv társadalmi megújulás operatív programjából. Egyébiránt épp ez a fő érv az átszervezés mellett: a több szakmacsoportot átfogó szakképző központok eséllyel pályázhatnak a korszerűsítést szolgáló uniós forrásokra. Arra azonban az önkormányzatnál senki nem tudott választ adni, hogy fenntartásuk mennyivel lesz olcsóbb, mint amennyibe a jelenlegi rendszer működtetése kerül. A fővárosival együtt a vidéki szakképzés is átalakul: országszerte további 10-15 integrált központot alakítanak ki, amelyek szintén iskolabezárásokkal járnak. A HVG információi szerint Miskolcon és környékén húsz iskolából öt-hat, Szegeden pedig két-két intézmény szeptemberi bezárását fontolgatják a fenntartó városi önkormányzatok.
Második oldal (Oldaltörés)
"A központok hatékonyabban használják fel az iskolák forrásainak gyakran 20-30 százalékát is elérő, a cégek által fizetett szakképzési hozzájárulást, amit most gyakran az alapképzésre fordítanak" - érvelt az integráció mellett Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, aki szerint ennél is fontosabb, hogy a diákokat az őket alkalmazni hajlandó cégek már a 9. évfolyam után kezdődő gyakorlatok elején megismerhessék. A főváros által finanszírozott központokban a nagyobb cégek és a kamarák képviselőiből tanácsadó testületek alakulnának, amelyek a piac igényeit közvetítenék. Az oktatáskutatók pedig azt hangsúlyozzák, hogy a szakképzés során fel kell készíteni a tanulókat a későbbi szakmaváltásra, sőt a szakiskolákra vár az alapvető tanulási készségek elsajátíttatása is, amennyiben az általános iskola ennek nem tett eleget. "A fiatalok 20-25 százaléka nem tanul meg értő módon olvasni" - érvelt az utóbbi feladat mellett a kormányfő által kezdeményezett Magyarország holnap című konferencián Kertesi Gábor, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, megjegyezve, hogy a munkanélküliség egyik fő oka éppen a megfelelő készségek hiánya. A szakképzés nem lehet egyszerűen csak szűk feladatra orientált betanítás - fűzte hozzá.
Hiányszakmának számít a fővárosban több építőipari, kereskedő és vendéglátós szakmacsoport, illetve a speciális foglalkozások egy része is, mint amilyen a cserépkályha-készítő vagy az ortopédiai cipész. De egyre több hegesztőt, gépi forgácsolót és automatizált esztergályos gépkezelőt is keresnek, utóbbi szakmákban havi bruttó 250-300 ezer forintot is meg lehet keresni - ami jócskán meghaladja a diplomás minimálbért. Két nyelv ismeretével a kereskedőknél és vendéglátósoknál is könnyedén el lehet helyezkedni, mivel az igényesebb kiszolgálóhelyek többsége a közhiedelemmel ellentétben csak szakirányú végzettségűeket alkalmaz. "Hónapokig hirdettünk egy állást, havi 500 eurót plusz ruhapénzt kínáltunk, ennek ellenére csak egy-két megfelelő jelentkező volt" - panaszkodott a HVG-nek Dimitrij Lugov, az egyik belvárosi divatüzlet orosz tulajdonosa. Meglehet, ez csupán szabályt erősítő kivétel, Kertesi ugyanis úgy vélekedik, hogy az iskolai lemorzsolódás fő oka az, hogy sok szakmában megfelelő képesítéssel sem lehet jobban keresni, mint betanított munkával.
A szakmunkáshiány mérséklésére a főváros egyelőre nem készített külön tervet, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium - amely a szakképzésért felel - egyik háttéranyagában pedig az áll, hogy egyszerre kell fejleszteni az alapképzést és a szakképzésen belül a szakmai gyakorlatot, ám ennek mikéntjét nem részletezte. Mindazonáltal az információhiány mérséklésére - ha csak tesztüzemmódban is - a tárca a minap elindította a magyar munkaerő-piaci prognózist: a www.mmpp.hu internetes címen bárki ingyenesen tájékozódhat egyebek között arról, hogy egyes régiókban milyen szakmákból van túlkereslet, és azokban mekkora az átlagos bérajánlat. A tárcánál főleg a felnőtteknek szóló szakképzés támogatásával igyekeznek a munkaerőhiányt mérsékelni. Rövidesen újraindul a Lépj egyet előre elnevezésű program - részben uniós forrásokból -, amelyben tavaly 15 ezren vettek részt, és amelybe május végétől további 10 ezren kapcsolódhatnak be. Az idei keret 10 milliárd forint.
"Annak ellenére, hogy ez alapvetően a szakképesítés nélküli munkavállalóknak szól, azok is igénybe vehetik a támogatást, akiknek régóta nincs állásuk" - mondta a HVG-nek Soós Adrianna, a Foglalkoztatási Hivatal főigazgató-helyettese. A budapesti szakközépiskolák egyébként eddig nem nagyon mutattak érdeklődést az esti és a hétvégi szakképző tanfolyamok iránt: tavaly mindössze 400 millió forintot pályáztak meg, és ez is néhány intézmény között oszlott el, 3,5 milliárd forint támogatást az üzleti szféra vitt el. Ugyanakkor az utóbbi fél évben, az első nemzeti fejlesztési terv humán programjaiból vidáman megélő közhasznú társaságok mellett egyre több üzleti vállalkozás kínálja tanfolyamait, amelyek - legalábbis a hirdetések alapján - megfelelnek az uniós normáknak is. Nem árt azonban az óvatosság; az új Oktatási képzési jegyzék követelményrendszere ugyanis csak az őszre készül el, ezért előfordulhat, hogy egy most induló képzés annak nem felel meg.
Miközben a hagyományos szakiskolák közül több megszűnik, a szakképzésben az alapítványi és magániskolák némelyike egyenesen üzletet lát. Ennek kiaknázására - szintén uniós támogatással - országos egységes integrált szakképzési hálózatot hoznának létre, amelyben a térségi integrált szakképző központokhoz hasonlóan egységesítenék a gyakorlati képzés egy részét, de a hálózatba bekapcsolódó intézmények megtartanák autonómiájukat, valamint az őket támogató cégekkel kialakított jó kapcsolataikat. "A kisebb szakmák esetében is szükség van az összefogásra, egyebek között a pedagógusok továbbképzése miatt, no meg azért is, mert a teljes szakképzési integrációval egész szakmacsoportok tűnhetnek el" - mondta a HVG-nek Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) pedagógiai vezetője. Az utóbbi időben az AKG-ben egyre több diák választja az olyan ritka szakokat, mint például a fotográfus vagy a díszlet- és jelmeztervezés. A létrehozandó alapítványi klubba várják a most megszűnés előtt álló önkormányzati iskolákat is, kérdés azonban, hogy ezek hogyan s miből fogják fenntartani magukat. A Soós István a neves borászcsaládokkal kialakított jó kapcsolata miatt vélhetőleg könnyebben talál mecénásokat, mint például a többnyire kézművesszakmákat oktató bőrfeldolgozók.
HOMONNAI GÁBOR
