Lendületet vett az uniós innovációs agyközpont, az EITI létrehozásának korábban igencsak lassú folyamata. Tavaly decemberben megalakult az első három tudás- és innovációs közösség (kic), s a klímavédelem, a fenntartható energiafelhasználás, illetve az infokommunikáció terén kutató, egyetemekből, kutatóintézetekből és vállalatokból álló csoportokba olyan nagynevű intézmények is beléptek, mint a londoni Imperial College, a berlini műszaki egyetem, a Shell nemzetközi olajipari cég, a Cisco amerikai informatikai vállalat vagy a védelmi ipari Thales cégcsoport.
Gerard de Nazelle, az EITI igazgatója a HVG-nek elmondta, a kic-ek várhatóan júniusban írják alá a működésük megkezdéséhez szükséges keretegyezményeket, illetve a megállapodásokat az első évre szóló pénztámogatásokról. A másik, magyar szempontból még fontosabb szerződésre, a székhelyegyezményre márciusban kerülnek rá a szignók. „Már elküldtük a végleges változatot, s csak apró részleteket kell egyeztetni. Elégedettek vagyunk a magyar kormány hozzáállásával, nagyszerűnek tartjuk a budapesti Infoparkban rendelkezésünkre bocsátott épületet is” – nyugtázta De Nazelle.
Míg az EITI és a magyar kormány képviselői a jelek szerint maradéktalanul elégedettek a legújabb európai innovációs kezdeményezés sorsának alakulásával, akadnak, akik úgy vélik, Magyarország nem feltétlenül nyer sokat abból, hogy Budapest ad helyet az EU-intézménynek. Nagyon csábító is lehetne a döntés, de a székhely elnyerése nem jelenti azt, hogy a kutatások is Magyarországra jönnének. Sokkal jobban jártunk volna, ha az Európai Neutronkutató Központ (HVG, 2009. december 19.) került volna az országba – mondta a HVG-nek Almássy Kornél független parlamenti képviselő. Szerinte ilyen formában kudarcra van ítélve az EITI, mert azt az egészen más környezetben tevékenykedő amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) mintájára hozták létre. „Amerika – Európával ellentétben – homogén állam. Míg az USA-ban együttműködés alakult ki a kutatás és fejlesztés szereplői között, nálunk az egyes országok közötti verseny miatt szétforgácsolódnak majd a források” – vetítette előre a szakpolitikus, aki korábban több parlamenti felszólalásában is foglalkozott az uniós intézmény ügyeivel.
Az ENSZ által felkért független szakértők sem támogatták 2007-ben az európai innovációs központ létrehozását, mert az szerintük nem növeli jelentősen a kutatási teljesítményt, és nem tudja összehangolni a földrész vezető egyetemeinek képzési programjait. Az Egyesült Nemzetek Egyeteme (UNU) által készített jelentés azt taglalja, hogy az EU-nak inkább a már működő helyi és regionális oktatási és kutatási projekteket kellene jelentős támogatásban részesítenie.
Szinte semmi sem történt az EITI másfél évvel ezelőtti megalapítása és a kic-ek létrehozatala között – kifogásolta Almássy, aki a hazai eredmények tükrében sokallja azt a kétmillió eurót is, amellyel Magyarország 2013-ig hozzájárul az innovációs intézmény működtetéséhez. A HVG EITI-forrásokból származó értesülései szerint a tétlenséget elsősorban az okozta, hogy a szervezet létrehozása után a brüsszeli bürokrácia jó ideig lassította az önállóvá válását, ám amint az EITI-vezérkar saját lábára állt, viszonylag gyorsan kiépítette a működési struktúrát, és azonnal megkezdte a kic-ek szervezését.
A magyar kutatók és tudomány esélyeit valószínűleg rontja, hogy a valós innovációs tevékenységet folytató kic-ek központja nem Magyarországon van, ráadásul hazai intézmények és vállalatok egyelőre nem tagjai a tudományos közösségeknek sem. A kic-ek több városban hoztak létre központokat, a klímavédelminek például London, Zürich, Berlin, Párizs és a németországi Ranstadt ad helyet. Két város – Berlin és Párizs – két kic társszékhelyeként is működik. A kic-centrumok közül Krakkó van a legközelebb Budapesthez, amely az energiaügyi közösség társszékhelyi státusát kapta meg.
NÉMETH ANDRÁS
