A szegény országok termelőinek támogatása, a tisztességes foglalkoztatás szabályainak betartása és a környezetvédelem – ezek a legfontosabb elemei a Nyugat-Európában és Észak-Amerikában már jól ismert fair trade (etikus vagy méltányos kereskedelem) mozgalomnak. Magyarországon – csakúgy, mint a térség többi államában – egyelőre keveseket érintett meg az újfajta kereskedelmi és fogyasztási szemlélet. A többség – különösen a gazdasági válság körülményei között – elsősorban az árral törődik. Míg Amerikában már 1958-ban megnyílt az első fair trade bolt, Közép- és Kelet-Európa legfeljebb egy évtizede ismerte meg a kezdeményezést.
Bár különféle felmérések szerint a magyar lakosság ötöde-hatoda számít státusa alapján fogékonynak a fair trade-re – azaz ennyien vannak, akik egyetértenek a kezdeményezéssel, és anyagi helyzetük is megengedi az (ön)tudatos vásárlást –, az etikus kereskedelem során beszerzett áruk elsősorban a hazánkban is jelen lévő multinacionális áruházak polcain találhatók. A Tudatos Vásárlók Egyesülete által összeállított tanulmány szerint a hipermarketekben elsősorban az Afrikából származó élelmiszerek között vannak tisztességes áron beszerzettek – kakaók, csokoládék, kávék és teák –, ám ismertségüket csökkenti, hogy nem külön polcon, hanem a többi hasonló termék közé téve kínálják őket. Általában csupán az árukészlet töredéke fair trade cikk, és a készleten tartás célja inkább a választékbővítés, mintsem a forgalom jelentős növelése.
Mutatóba a nemzetközi ruházati láncok – többek között az C&A, a Tesco és a Marks & Spencer – magyarországi üzleteiben is megjelentek már az etikus divatot képviselő darabok, pólók, fehérneműk. „Főleg Egyiptomból érkeznek az ilyen divatcikkek, de népszerűek az olaszos stílusú Per Una eco trade pólói is” – mondta a HVG-nek Jüttner Katalin, az S Modell Zrt.-nek, a Marks & Spencer kizárólagos magyarországi forgalmazójának az igazgatósági elnöke, aki szerint az etikus divat darabjai nem feltétlenül drágábbak, mint a hasonló minőségű „nem etikus” áruk. „A fair trade termékekhez pozitív kép kapcsolódik, a vásárlók tudják, ha pénzüket ilyenekre költik, nemes célokat is támogatnak. A legnépszerűbbek egyébként a nylontasakokat felváltó pamut ökotáskák, épp az előbb telefonáltak az egyik üzletből, hogy az összes elfogyott” – tette hozzá. A magyarországi Marks & Spencer egyelőre nem árusít élelmiszereket, ám ha a brit anyacéghez hasonlóan bővíti a kínálatát, a kávék, teák, lekvárok és gyümölcsök között fair trade termékek is lesznek.
A magyar belföldi vállalkozások közül főként a bioélelmiszereket forgalmazó cégek, illetve kávézók kereskednek fair trade árukkal. Így a 2006-ban Budapest belvárosában megnyílt, kizárólag méltányos kereskedelemből származó termékeket, tehát ruhákat is kínáló Világbolt, amely azonban még a válság kezdete előtt, 2007-ben lehúzta a rolót. A kudarc egyik oka, hogy az általában szkeptikus magyar vásárlók keveset tudnak az etikus kereskedésről és fogyasztásról, és nem is feltétlenül hiszik el, hogy a magas árért cserébe valóban jobb terméket kapnak.
Az interneten több olyan honlap is akad – például a fairvilag.hu –, ahol szerepel az etikus kereskedelem szellemiségét támogató üzletek listája. Néhány webáruház szakosodott is az ilyen termékek árusítására. Ugyanakkor a forgalom nem jelentős, a tavalyi pedig a visszaesés éve volt. Olyan webáruház is akad, amely a borsodi romák helyzetén kíván javítani az etikus kereskedelem elveivel. Az equal-bridge.hu címen található Bridge haszon nélkül adja tovább a hátrányos helyzetű mesterek által készített vas- és fatárgyakat.
Talán az etikus kereskedelem és divat viszonylagos ismeretlensége áll annak a hátterében is, hogy Magyarországon eddig senki sem élt vissza e kezdeményezéssel. „Nem volt olyan esetünk, amikor azt kellett volna kivizsgálni, alaptalanul állította-e egy vállalkozás, hogy a fair trade szellemében forgalmazza termékeit” – mondta a HVG-nek Kathi Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője.
NÉMETH ANDRÁS
