A háztartásokban felhasznált energia 65-70 százaléka a fűtésre megy el. Nem meglepetés hát, hogy a hőszigetelés javításával jócskán mérsékelhető a rezsi. Az egyre népszerűbb földházak kínálják az egyik megoldást: mivel a föld kiváló hőszigetelő, ráadásul a levegőnél lassabban hűl le, illetve melegszik fel, a talajjal fedett vagy részben a föld alá süllyesztett épületek fűtés- és hűtésszámlája jóval – akár 30-40 százalékkal – kisebb, mint a hagyományos házaké. A megtakarítás elsősorban a talajba vájt épületeknél érvényesül. A fagyhatár alatt a föld hőmérséklete 10 fok körüli, így még erősebb a téli melegítő, illetve a nyári hűsítő hatás.
A földházak több ezer éves múltra tekintenek vissza, a Kárpát-medencében a honfoglalás időszakából is több ilyen épület maradványait találták meg a régészek. A régi és új épületek közötti legnagyobb különbség az, hogy manapság elsősorban nem a terepszint alá vitt, hanem a földréteggel fedett épületek a népszerűek.
A környezettudatos építészet egyik ismert képviselője, a 36 éves dán Bjarke Ingels szerint az ilyen épületek kompromisszumot jelentenek a realitásoktól elszakadt kísérletezők és az unalmas kockákat ontó építészek között. A betonnal dolgozó 67 éves svájci Peter Vetsch a világhírű katalán építész, Antonio Gaudí organikus formáit jeleníti meg földházaiban, amelyekből világszerte közel ötvenet tervezett. Nagy-Britanniában az 1980-as években fedezték fel ismét a földházakat. A szigetországi reneszánszban kulcsszerepet játszott Arthur Quarmby, aki a nyugat-yorkshire-i lápvidéken épített Underhill épülettel, illetve a délnyugat-angliai Westonbirtben álló Mole Manorral írta be a nevét az építészet történetébe. Az ovális formájú, hatalmas tereket rejtő épületet több szakember a huszadik századi építőművészet egyik jelképének tartja, a ház bekerült a világ legkívánatosabb otthonait bemutató válogatásokba is. A Mole Manor energiafelhasználása is kivételesen jó, negyedannyit „fogyaszt”, mint egy hasonló méretű téglaház. Míg a Mole Manort a talajszint alá építették, a közép-angliai Hockerton bizonyos házait egy dél felé néző dombba vájták bele egy évtizeddel ezelőtt. Az egymás melletti öt házból álló telepnek a lakói is ortodox zöldek, akik maguk termelik meg az energiát, nem szennyezik szén-dioxiddal a környezetet, és maguk dolgozzák fel a hulladékokat is.
A tűzbiztonsági szempontból is megbízható földházak a szakemberek szerint népszerűségük növekedése ellenére a környezettudatos építkezés periferikus területének számítanak. Elsősorban azért, mert több országban – egyebek mellett Német- és Magyarországon is – az építési előírások tiltják, hogy a terepszint alá építsenek lakószintet. Ahol engedélyezik a süllyesztett épületeket, ott is több tévhit övezi ezt az építési technikát. Az egyik szerint a földházak sötétek. Mások attól tartanak, hogy nagyobb bennük a penészesedés, a vizesedés, illetve a beázás veszélye, mint a hagyományos épületekben. A részben talajba vájt házak amerikai tervezői viszont azt mondják, az ablakok déli tájolásával, illetve világítóablakok beépítésével világossá tehetőek a földházak. Túlzottnak tartják a beázással kapcsolatos félelmeket is, mert megfelelő szigeteléssel és a technológiai szabályok betartásával tökéletes védelmet lehet elérni.
Az Egyesült Államokban, ahol nem tiltják a lakóhelyiségek föld alá vitelét, a földházak további előnyei is érvényesülnek. Ezek az épületek ugyanis kiválóan ellenállnak a földrengésnek és az Észak-Amerikában gyakori szélviharoknak. Az USA-ban már több mint százezer földház épült. A tetejüket borító füves vagy bokros területtel helyet lehet nyerni, mert teraszként vagy akár autóbeállóként is használhatók.
A tervezés – minden épület egyedi, hiszen alkalmazkodnia kell a terepviszonyokhoz –, valamint a szigetelés megdrágítja és bonyolulttá teszi a földházak építését. A karbantartási költségek is viszonylag magasak, hiszen folyamatosan figyelni kell a vízszigetelésre. Így a gazdasági válság, legalábbis átmenetileg, valószínűleg tovább csökkenti azok számát, akik a hosszabb távú megtakarításokat szem előtt tartva ezt a hagyományosnál legalább húsz százalékkal drágább technológiát választják.
NÉMETH ANDRÁS
