Elvileg korlátlan mennyiségben vehet az adósságválsággal küzdő eurózónatagok államkötvényeiből az Európai Központi Bank (EKB), amelynek elnöke, az olasz Mario Draghi múlt csütörtökön ismertette a program részleteit. A vásárlást a finanszírozási nehézséggel küzdő országnak kell kérnie az euróövezeti válságalaptól, és vállalnia kell bizonyos gazdasági, illetve költségvetési feltételek teljesítését. Az EKB ezután a másodlagos piacon vásárol olyan kötvényeket, amelyek lejáratából legfeljebb 3 év van hátra, s ezt addig teszi, amíg a papírok hozamát nem szorítja le „ésszerű” mértékre, vagy a segítséget kérő tagállam nem áll el a kiigazítások végrehajtásától. Az EKB ugyanolyan besorolást élvez, mint a kötvények többi tulajdonosa, azaz nemfizetés esetén ugyanúgy bukik, mint ők. Ezzel a magánhitelezők menekülését próbálják megakadályozni beavatkozás esetén, mert a görög államkötvényeknél az EKB még kiemelt státust élvezett, nem kellett részt vennie a bankokra ráerőltetett adósságelengedésben. A kötvénypiaci pénzpumpa inflációs hatását semlegesítendő az EKB az intervencióéval egyező összegben betétet gyűjt vagy értékpapírt ad el, ám ezzel sem nyerte el a német Bundesbank támogatását, amelynek elnöke, a lépést a bankóprés beindításának tartó Jens Weidmann egyedüliként szavazott nemmel az EKB kormányzótanácsában. A segítségre Spanyol- és Olaszország szorulhat rá, de ők nem kérnek az ennek fejében előírt feltételekből.
Európai pénzpumpa
