Démoni doboz – megszállott gyűjtőknek
A dibuk dobozban élő, emberek testét megszálló démon, akinek gonoszságára a Bibliában találni utalásokat. Sámuel könyvében Sault a dibukhoz hasonló, ártó lény szállja meg. A kifejezés a XVI. században jelent meg a zsidó miszticizmus irodalmában és a kabbalisztikus szövegekben. Kiűzési szertartását – amelyhez kilenc zsidó férfira és egy csodatevő rabbira van szükség – az S. Ansky írói álnéven alkotó szerző örökítette meg a múlt század elején Dibuk című drámájában, de Leonard Bernstein is komponált balettet hasonló címmel az 1960-as években. Doboz nélkül megjelenik a Coen testvérek Egy igaz ember című filmjében, Ole Bornedal napokban bemutatott horrorjában pedig egy ártatlan kislányt babonáz meg a dobozba zárt szellem, akit az amerikai haszid reggae-énekes, Matisyahu segítségével űznek ki a gazdatestből.
A doboz – halál gombnyomásra
A Donnie Darkót és A Káosz birodalmát jegyző ausztrál rendező, Richard Kelly paranoiathrillerében Cameron Diazt és a férjét alakító James Marsdent állítja válaszút elé egy piros gombbal felszerelt doboz, amit egyik nap otthonuk bejárata előtt találnak. Az anyagi gondokkal küszködő irodalomtanárnőt és mérnök férjét hamarosan felkeresi egy férfi, aki azt mondja: csak meg kell nyomniuk a doboz tetején a piros gombot, és egymillió dollár üti a markukat. A döntésnek ára van, a gomb megnyomásával egy ismeretlen személy meghal. A filozofikus sci-fi thriller alapjául a Csodás álmok jönnek és a Legenda vagyok írójának, Richard Mathesonnak Button, Button című könyve szolgált.
A kocka – halálos labirintus
Kevés félelmetesebb és kilátástalanabb élethelyzet akad annál, mint amikor valakit dobozba zárnak. Pláne ha többedmagával kell osztoznia a szűk helyen, és halálos csapdákkal is szembetalálja magát. Ilyen lidérces élethelyzetet mutat be Vincenzo Natali kanadai rendező kultikus horrorfilmje, A kocka, amelynek két folytatása is készült. Hat szereplő – egy-egy rendőr, bűnöző, pszichológus, autista, építész és matematikus – kocka formájú szobákból felépített labirintusban találja magát. Mindegyikből hat, más-más színű szobába vezető ajtó nyílik, ahol válogatott borzalmak várnak rájuk. A halálos dobozbörtön ördögi logika alapján működik, de van belőle kiút: a szereplőknek közösen kell megfejteniük a kocka rejtélyét.
Jumanji – dzsungelláz
Egész dzsungelbirodalom vár arra, hogy kockadobásra megelevenedjék a Jumanji társasjáték dobozában. Zulu nyelven a különleges játékdobozra rávésett felirat jelentése: megannyi hatás. Chris Van Allsburg amerikai író, gyermekkönyv-illusztrátor képeskönyvének adaptációjában – Joe Johnston rendezésében és Robin Williams főszereplésével – a játékból csak akkor lehet kiszállni, ha az ember végigjátssza. Gyilkos moszkitókat, hatalmas krokodilokat, egy őrült vadászt, megvadult majmokat és még seregnyi vadállatot lehet kinyerni a dobozból, amely akár hosszú évekre rabul is ejtheti az embert.
Hellraiser – a kínok tere
Clive Baker szürreális, testi kínokra építő filmje az 1980-as évekből a műfaj modern kori történetének egyik klasszikusa: emblematikus szereplői az áldozataikat a fájdalom birodalmába végtelen gyönyörök ígéretével elcsábító cenobiták. Ezek a latexruhás pokolfajzatok antik bűvös kockában lakoznak, megidézésük a mágikus doboz elforgatásával lehetséges. Az átkozott antik tárgy tervezője a legenda szerint egy XVIII. századi francia játékkészítő mester, Philip Lemarchand volt, aki egy fekete mágiát űző nemesember megrendelésére készítette el az egyes értelmezések szerint a pokol kapuit feltáró dobozkát. Az 1987-es eredetinek nyolc folytatása készült, különböző kockákkal és válogatott kínokkal.
