Szaplonca – vidám motívumok
Földműves traktoron vagy kaszával a kezében, favágó baltával, furulyázó juhász a bárányai között, tanár a katedrán, asszony szövőszék mellett. Színpompás, naiv festmények a máramarosi, 3600 lélekszámú település, Szaplonca temetőjében a tölgyfa fejfákon. A helybéliek által csak Vidám temetőnek nevezett nyughelyen az elhunytak egykori foglalkozását megörökítő, az életről, az elmúlásról humoros, iróniába hajló verssorokkal kiegészített síremlékeket a múlt század harmincas éveiben Stan Ioan Patras népművész kezdte el festeni. Az UNESCO világörökség-listájára felkerült temetőben a fejfák némelyikén az elhunyt halálának körülményeit ábrázolták. Látni például elüszkösödött lábú szeszcsempészt, aki italosüveget emel a szájához, rajta a figyelmeztető felirat: igazi méreg.
Párizs – csók a kövön
„Egyetlen csók tönkreteheti az ember életét” – írta Oscar Wilde, akinek sírhelyét a legendás, kultúrtörténeti értékkel bíró párizsi Pere-Lachaise temetőben nemrég azért kellett helyreállítani, mert hódolóinak rúzsos csókjai súlyosan megrongálták az art deco stílusú, angyalt ábrázoló, grandiózus kőtömböt. A Párizsban 1900-ban, 46 évesen elhunyt író síremléke az egyik leglátogatottabb a 44 hektáros, évente kétmillió turista által felkeresett temetőben. A francia kulturális élet szinte minden jelentős személyisége mellett számtalan külföldi híresség, köztük a szintén Párizsban elhunyt rockzenész, Jim Morrison is a Pere-Lachaise-ben nyugszik: akinek eredeti mellszobrát ellopták, és az újat rajongói időről időre telerajzolják graffitikkel. A temető a nevét XIV. Lajos gyóntatópapjáról, Pere Francois de la Chaise-ről kapta, az ő emlékére készült kápolna mellett létesült a sírkert 1804-ben.
London – a kommunizmus kísértete
Horrorfilmeket is forgattak a londoni Highgate temetőben: az 1839-ben létesült, 15 hektáros, vadregényes sírkert viktoriánus korból származó, kísérteties hangulatot árasztó, angyalokat, különféle állatfigurákat ábrázoló szobrokkal díszített, zord, helyenként düledező kriptái tökéletes díszletnek bizonyultak. A legrégebbi rész az egyiptomi sugárút, az Angliában akkoriban rendkívül divatos ókori építészetet idéző kriptákkal. Különlegesség a háromszáz éves, hatalmas libanoni cédrus, amely gótikus, klasszicista stílusú sírhelyek fölé borul árnyékként. Az Angliában száműzetésben, koldusszegényen meghalt német filozófus, Karl Marx – akit 1883-ban csak néhányan kísértek el utolsó útjára – márványból formált portréját ábrázoló, Világ proletárjai, egyesüljetek! feliratú emlékművét annyian látogatták, hogy a nehezen megközelíthető helyszínről látványosabb részre került.
Velence – a csend szigete
A világ egyetlen, teljes szigetet elfoglaló temetője a velencei lagúnák közötti Cimitero di San Michele. Napóleon, a francia megszállás alatt, fertőzésveszély miatt – hely hiányában a holtakat az ivóvízgyűjtő ciszternák szomszédságában földelték el – 1807-ben megtiltotta a temetkezést a Velencét alkotó többi szigeten. A katolikus, ortodox, protestáns és zsidó részre osztott temetőben nyugszik Igor Stravinsky orosz zeneszerző, az amerikai modernista kultköltő, Ezra Pound. A temető ma is működik, ám a hely szűkössége miatt a halottakat tíz év elteltével kihantolják, és a maradványokat közös épületbe helyezik át.
Szatmárcseke – Kháron ladikjain
Az 1800-as évekből származnak az első csónak formájú fejfák a Szatmárcsekén lévő református temetőben. Közel hatszáz, tölgyfából faragott síremlék található a sírkertben, amelynek legmagasabb pontján az 1838-ban elhunyt Kölcsey Ferenc hamvait helyezték el hat köroszlopos, felül párkánnyal egybefogott emlékműben. Egyes feltételezések szerint a fejfák sajátos formája a népi hiedelemvilágnak arra az elgondolására utal, hogy az életből a túlvilágra csónakon át vezet az út. Ennél talán kézenfekvőbbnek tűnik, hogy a lápos vidékeken a halászatból élő ősmagyarokat munkaeszközükkel, csónakjaikkal együtt hantolták el, amire a halálukban is szükségük lehet. A fejfákra az A. B. F. R. A. betűket vésték, aminek jelentése „a boldog feltámadás reménye alatt”.
