„Ha rólam beszélnének, nem mosolyognának” – jegyezte meg Artur Mas az Amerika felfedezésének emléknapján, az október 12-ei spanyol nemzeti ünnepen tartott katonai felvonulást szemlélve, amikor I. János Károly királyt és Mariano Rajoy miniszterelnököt mutatta a televízió. Katalónia 2010 decembere óta hivatalában levő elnökeként Mas is kapott meghívót az eseményre, de ő inkább interjút adott Barcelonában tartománya helyzetéről.
Az 56 éves politikus mindig is Barcelonához kötődött, ahol szüleinek jelentős fém- és textilipari érdekeltségei voltak. A négy testvér közül legidősebbként francia nyelvű líceumba járt, majd közgazdaság-tudományi tanulmányokat folytatott a városi egyetemen. Néhány évre egy logisztikai cégnél helyezkedett el, 1987 óta pedig a közszférában dolgozik. A barcelonai városházán töltött évek után, 1995-től tartományi szinten képviselő. Akkor ment a „katalánizmust”, vagyis a katalán kultúrát, nyelvet, identitást Spanyolországon belül hirdető Jordi Pujol elnök mellé közmunkaügyi tanácsadónak, de később a tartományi kormány szóvivője is volt. Harmadszori nekifutásra, 2010 novemberében nyerte el a jobbközép Konvergencia és Unió pártkoalíció színeiben az elnöki tisztséget Katalóniában.
Az októberi, döntetlennel végződött Barcelona–Real Madrid-örökrangadó is szimbóluma lett a katalán függetlenségi törekvéseknek, amelyekre Masnak reagálnia kellett. A mérkőzés 17. percének 14. másodpercében, utalva az 1714-es Diadára – amikor Katalóniát elfoglalták a spanyolok – a katalán zászló színeiben pompázott a csapat stadionja, a Camp Nou. A spanyol örökösödési háború számukra vesztes csatájára emlékező szeptember 11-ei nemzeti emléknapon pedig másfél millió ember Katalónia: új európai állam jelszó alatt tüntetett az utcákon. Míg Mast a gazdasági megszorítások miatt tiltakozó felháborodottak (los indignados) tavaly nyári tüntetésén úgy kellett helikopterrel kimenekíteni az elnöki palotából a tömeg elől, most a közhangulatot meglovagolva novemberre előrehozta a tartományi parlamenti választást. Azt is szeretné elérni, hogy Katalónia, Baszkföld mintájára, kevesebbel járuljon hozzá az ország központi költségvetéséhez, de Madrid erről egyelőre hallani sem akar.
Mas szerint négy éven belül ügydöntő népszavazás lesz a katalán függetlenségről, ami a közvélemény-kutatások szerint jelenleg 51 százalékos többséget kapna. A spanyol alkotmány alapján csak Madrid írhat ki ilyen referendumot, de még ha sikerülne is a kiválás, az sem jelentené Katalónia biztos csatlakozását az EU-hoz – ahogy Mas sugallja. Két, Katalóniáról szóló könyv szerzőjeként a politikus hisz a jóléti államban, funkcióinak megmentésében, víziója szerint Katalónia lehetne a „Dél Hollandiája”, nyitott társadalom, erős ipari bázissal. A politikus a pártjában kiáll a homoszexuálisok mellett, nem házastársi kapcsolatnak, hanem házasságnak gondolja a melegek együttélését, és nem ellenzi az abortuszt sem.
A magát mindazonáltal elkötelezett katolikusnak valló Masnak fontos a családdal, két fiával és a lányával, illetve a barátokkal eltöltött idő. Mostanában néhány tragédia árnyékolta be a magánéletét: előbb édesapja hunyt el, aztán a húgát vesztette el egy hosszan tartó betegség után, majd egyik unokatestvérét gyilkolták meg Nigériában. Cseh származású felesége, akivel harminc éve van együtt, bútor- és papíripari vállalatot igazgat. Bár nagyon szeretik egymást, a snájdig Mas egy interjúban bevallotta, hogy Michelle Pfeiffer amerikai színésznő szépségének talán még ő sem tudna ellenállni. A katalán és spanyol nyelven kívül angolul és franciául is beszélő politikus addig is hódolhat szenvedélyének, a francia irodalomnak és költészetnek. Színház- és mozikedvelő, szereti a különféle labdajátékokat, és bár korábban biciklizett is, az utóbbi időben inkább úszással tartja formában magát.
