Mese – álom és valóság
Majdnem két évszázada vetette papírra a német romantika kiválósága, Ernst Theodor Wilhelm Hoffmann a Diótörő és Egérkirály című mesét. A mindennapjait jogászként töltő szerző, aki mint komponista, karmester, grafikus és karikaturista is alkotott, harmadik keresztnevét pedig Wolfgang Amadeus Mozart tiszteletére változtatta Amadeusra, ötvenévesen írta a karácsonyeste kezdődő történetet. Stahlbaumék kislánya, Marika ráun a keresztpapa készítette, csillogó-zenélő, óraműre járó kastélyra, és védelmébe veszi a fa tövében árválkodó bábut, amelynek túlzottan nagy a feje, mert ha a varkocsát megrántják, fogsorával összeroppantja a szájába helyezett diót. Marika álmába beleágyazódik a valóság és az elalvás előtti mese, az idősíkok összemosódnak. Így keverednek el Diótörővel a Cukormezőn át Karácsonyerdőbe és Süteményligetbe, ahol a daliás ifjúvá változott bábu megtöri a Krakatuk-diót, ami által az egérnemzetség átka alól feloldozza Pirlipát hercegnőt.
Balett – felnőttmese
A Hoffmann-mese világhírét megalapozó Pjotr Iljics Csajkovszkij mérsékelt lelkesedéssel állt neki, hogy a műből a Cári Színházak főigazgatója, Ivan Vszevolozsszkij elgondolása szerint készülő baletthez zenét szerezzen. A kiszemelt rendező, Marius Petipa pompás jelmezeket és díszleteket tervezett, és Csajkovszkij attól tartott, hogy a pazar kivitelezés elvonja a nézők figyelmét a muzsikáról. Akkoriban „rendes” zeneszerzőnek különben sem illett a könnyed baletthez zenét komponálnia. Mégis majdnem egy évvel az 1892. december 18-ai szentpétervári ősbemutató előtt elkészült. Magával ragadta, felnőtt érzelmek kifejezésére szolgáltatott számára alkalmat a mese ifjabb Alexandre Dumas által átdolgozott változata. Az első képek karácsonyesti jelenete után az eredetitől eltérően Marika felnőtt (herceg)nőként jelenik meg szerelmese, a varázslat alól felszabadult Diótörő herceg oldalán, a világ népei pedig (karakter)táncaikkal köszöntik őket. A decemberenként elmaradhatatlan előadáshoz a Magyar Állami Operaházban 1934-ben Vaszilij Vajnonen készítette a koreográfiát, Oláh Gusztáv tervezte a jelmezeket és a díszleteket.
Színielőadás – kettős játék
A színművészeti egyetem harmadévesei felújításban mutatják be a Gothár Péter rendezésében 1984-ben a Csiky Gergely Színházban született legendás zenés Diótörő-előadást, amelyet tizenhat évadon át játszottak Kaposváron. Kapec Zsuzsa humorral teletűzdelt irodalmi dalszövegeire Selmeczi György komponált műfajtörténeti kalandozásnak is beillő zenét, amelyben a magyar népdal mellett megfér az amerikai blues, a daljátékrészlet vagy az operaária. A mezőségi lakodalmast vagy népi kiszámolót akár diszkószám is követheti. A kettősség tartalmi értelemben is végigvonul a mostani, Novák Eszter által színre segített, mai szemléletű, de a hoffmanni mesevezetéshez ragaszkodó előadáson. Erőssége a társadalomkritika és a humor.
Koncert – óriásbábok
Maszkok, bábszínészek, óriásbábok, fényeffektusok és 3D-s vetítések teszik oly látványossá a tavaly óta a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben látható produkciót, ahogyan arra a kor adottságai szerint a szentpétervári ősbemutatón törekedtek. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar a mesebalett teljes partitúráját megszólaltatja, Novák János rendező a helyszín valamennyi akusztikai, technikai lehetőségét kihasználja. A Kolibri Színház művészei se nem táncolnak, se nem pantomimeznek, zenére mozognak. Segítségükkel a mesefigurák, sőt Cukor anyó uzsonnáján még a csészék és a sütemények is megelevenednek. A nézőtér fölött Mikulások bungee jumpingolnak, a karácsonyfa nőni kezd, az óriási óra bagollyá változik, a karaktertáncok egyikét Milka tehén járja.
Film – patkánykirály
A filmadaptációk közül legfrissebb Andrej Koncsalovszkij 2010-es brit–magyar–orosz koprodukciója. A rendező negyvenéves álma vált valóra ezzel a forgatással, a technika fejlődése ráadásul a 3D-s megoldást is lehetővé tette. A történetet az 1920-as évek Bécsébe helyezi (bár a jelenetek nagy részét Budapesten vették fel), és a város komor, elrettentő szürkeségével talán a fenyegető nácizmus hangulatát sejteti. Az operaénekes anyukának karácsonyestén is fellépése van, így gyermekeit a nagybácsira bízza, aki babaházat és fabábut fabrikált Marynek és Maxnak. A történetfűzés a továbbiakban az eredeti meséhez igazodik, kivéve, hogy itt Patkánykirály szerepel. A Csajkovszkij-dallamok persze elmaradhatatlanok, de nyolc új betétdal is készült a filmhez.
