Christo & Jeanne-Claude – csomagolóművészek
Mindent, a Sydney melletti tengerparttól a párizsi Pont Neufön és a bázeli Beyeler-alapítvány parkjának fáin keresztül a berlini Reichstagig, becsomagoltak, ami az útjukba került. A bolgár származású Christo (Hriszto Javasev) és francia felesége, Jeanne-Claude Denat de Guillebon ugyanazon a napon, 1935. június 13-án születtek, és 1959-től Jeanne-Claude három évvel ezelőtti haláláig nagyszabású közös táj- és térkonstrukciókon dolgoztak. A képzőművészek többségével ellentétben nem az örökkévalóságnak alkottak, saját bevallásuk szerint csak az esztétikai élményszerzés vezérelte őket, műveik emlékét néhány hónap után már csak fotók, filmek, dokumentumok őrzik.
Gilbert & George – csak nagykorúaknak
Élő szoborként önmagát állította ki, hol mechanikusan mozgott, hol teljes mozdulatlanságba dermedt Gilbert Proersch és George Passmore, a kezdetben performance-okkal nevet szerző brit alkotópáros. A 69 éves Gilbert és az egy évvel idősebb George közel fél évszázada dolgozik együtt. A londoni St. Martin School of Art művészeti egyetemen tanultak egy időben, ott ismerkedtek meg. A fehér inggel és nyakkendővel viselt angol szabású öltöny az indulástól a védjegyükké vált. Érdeklődésük később a videó és a fotó felé fordult. Konceptuális munkáikban gyakran foglalkoznak olyan, néhány évtizede még tabuként kezelt témákkal, mint a meztelenség, a homoerotika. Kiállításaik bejáratára többször került „Csak 18 éven felülieknek” felirat. Elismerik, hogy a társadalomban a káosz elkerülése érdekében szükség van szabályokra, de műveikkel önálló gondolkodásra, a határok feszegetésére, az egyénre nehezedő társadalmi nyomással szembeni ellenállásra buzdítanak.
Pierre & Gilles – botrány Bécsben
Az első nagy sikert a Facade magazinnak készített Andy Warhol-, Mick Jagger- és Iggy Pop-portrék hozták meg a két francia művésznek, Pierre Commoy-nak és Gilles Blanchard-nak. A fotós Pierre és a festő Gilles 1976 óta dolgozik együtt. A portrékhoz máig hűek maradtak, de már vallási és mitológiai témákat is feldolgoznak. Az alapot Pierre fotói adják, Gilles ezekből építi fel a festészet eszközeivel színes, gyakran giccses világát. A bécsi Leopold Múzeum a művészpáros Vive la France című fotójával hirdeti jelenlegi, Meztelen férfiak című kiállítását. A képen egy mérkőzés előtti himnuszhoz felsorakozó három különböző bőrszínű focista látható – sportcipőjükön és a francia trikolór lábszárvédőjükön kívül – anyaszült meztelenül. A plakát botrányt kavart a prűd bécsiek körében, és nem remélt publicitást szerzett az alkotóknak.
Fischli & Weiss – a dolgok menete
Az álló- és a mozgókép, a művészkönyv, a szobrászat és a multimédiás installációk műfajait ötvözik a világhírű zürichi művészduó, Peter Fischli és David Weiss összművészeti alkotásai. Az 1979-től Weiss idei haláláig együtt dolgozó művészpáros egyik legendás műve, A dolgok menete című film az idén Budapesten is látható volt a Mélycsarnokban. Az 1987-ben forgatott mozgókép az úgynevezett Rube-Goldberg berendezés működését dokumentálja, amely egy adott feladatot milliónyi felesleges kerülőutat, értelmetlen lépést beépítve old meg, bonyolult fizikai törvényszerűségekre és kémiai láncreakciókra építve. Minden egyes cselekvés végpontja egyben a következő szakasz kezdőpontja. Banális témáit és tárgyait minden munkájában úgy csoportosítja a két művész, hogy azok az új kontextusban más, lehetőleg többértelmű jelentést kapjanak.
Kis Varsó – Nefertiti teste
Nevük a budapesti Lengyel Intézetben 1996-ban rendezett kiállításuk címéből ered. A hazai kétszemélyes kortárs alkotóközösségek talán legismertebbjét létrehozó Gálik András és Havas Bálint a Kis Varsót ezen a tárlaton az „igazi” Varsó középületeinek szimbolikus makettjeiből alkotta meg, ily módon körüljárva a túlélés-megőrzés-átmentés problémakörét. Nemzetközi ismertségüket egy 2003-as munkájuk alapozta meg, melyben Nefertiti világhírű mellszobrát néhány órára egy általuk formázott modern, fej nélküli nőalakra illesztették. A fej a keleti, míg a test a nyugati kultúra jelképeként értelmezhető; ezek nem oldódhatnak fel egymásban, de kapcsolatba léphetnek és hathatnak egymásra. Komoly sikert aratnak a duó azon munkái is, amelyekben a történelmi jelképekhez, emlékművekhez kötődő emlékezés és a kollektív identitás jellegzetesen kelet-közép-európai összefüggéseit vizsgálják.
