Egy buszsofőr perelte be munkaadóját azért, mert a cégnél a kollektív szerződés 2007. június 1-jét megelőzően a munkaközi szüneteket munkaidőként ismerte el, míg az ezt követő időszakban nem.
A peres felek között az képezte a vita tárgyát, hogy az autóbuszvezető fordákba beépített, minden 6 órás vezetési időszakot követően kiadott 45 perc vezetési szünet munkaidőnek minősül-e, melyre száz százalékos munkabér jár, vagy díjazás nélküli pihenőidőnek.
