Moszkva és Peking üzletel

Kína 24 darab Szu–35-ös negyedik generációs vadászbombázót és 4 Lada osztályú tengeralattjárót vásárol Oroszországtól, így is erősítik a két ország katonai együttműködését. A nyilvánosságra nem hozott összegű katonai megrendelésre abból az alkalomból került sor, hogy Hszi Csin-ping új kínai pártfőtitkár-államfő első külföldi útja Moszkvába vezetett, ahol kiemelkedő fontosságúnak nevezte a kínai–orosz kapcsolatot az amerikai befolyás ellensúlyozására. A ritka pompával, lovas díszkísérettel fogadott Hszi volt az első magas rangú külföldi politikus, aki ellátogathatott az orosz fegyveres erők műveleti irányítóközpontjába. A múlt hét végi tárgyalások eredménye az is, hogy a legnagyobb orosz olajcég, a Rosznyefty 2018-ig fokozatosan a jelenlegi háromszorosára, évi 45-50 millió tonnára emeli olajszállítását Kínába, és 2 milliárd dollár értékű hitelt kap a Kínai Fejlesztési Banktól. Ezzel az energiára éhes Kína az orosz olaj legnagyobb exportpiaca lesz. A Gazprom arról állapodott meg, hogy a kelet-szibériai lelőhelyekről 2018-tól évi 38 milliárd köbméter földgázt szállít a China National Petroleum Corporationnek, amely az orosz mamutcég legnagyobb külföldi vevője lesz. Jelenleg ez a cím Németországé, amely tavaly 33 milliárd köbmétert vásárolt.