Varsó – tragédia és túlélés
A varsói gettólázadás kitörésének 70. évfordulóján, április 19-én fogad először látogatókat a lengyelországi zsidók ezeréves történetének szentelt múzeum, amelyet hivatalosan az év végén nyitnak meg. A több mint száz pályázó építész közül kiválasztott finn Rainer Mahlamaki által tervezett, üveg-mészkő épület bejárata a Vörös-tenger kettéválását és a zsidó nép katasztrófákkal dacoló túlélését szimbolizálja. A 12 ezer négyzetméteres múzeum interaktív kiállításokon mutatja be az egykor Európa legnagyobb zsidó közösségének számító 3,5 millió lengyel zsidó életét és tragédiáját: közülük került ki a holokausztban meggyilkolt áldozatok fele, ma pedig csak 15-20 ezren élnek az országban. A szupermodern terek ellenpontjaként a múzeum egyik, napokban átadott attrakciója egy XVII. századi zsinagóga festett famennyezetének eredeti nagyságú replikája.
Moszkva – tolerancia és propaganda
Zsidó Disneylandként emlegetik sokan a Moszkvában tavaly megnyílt zsidó múzeumot és toleranciaközpontot, ahol például a virtuális Odesszában arra a kérdésre is lehet feleletet választani, hogy „Mit tenne ön, ha egy pogromban lerombolnák a boltját?”. A kiállítást Ralph Appelbaum New York-i dizájner alkotta meg egy egykori autóbuszgarázs épületében, amelyet 1926-ban Konsztantyin Melnyikov avantgárd építész tervezett. A Szovjetunió nácizmus elleni küzdelmének, a nagy honvédő háborúnak is emléket állító, a holokauszt áldozatai előtt is tisztelgő, a hajdani orosz antiszemitizmust viszont egyes kritikusok szerint nem a teljes valójában bemutató múzeum a leglelkesebb méltatói szerint azt üzeni: zsidók, mi szeretünk benneteket!
Jeruzsálem – név és emlékezet
A jeruzsálemi Emlékezés hegyén magasodó Jad Vasem alapítását 1953-ban törvényben deklarálta a kneszet, s négy évvel később nyílt meg a jelenleg 180 ezer négyzetméteres épületkomplexum. Az 1990-es évek közepén átalakították, elkészült – Moshe Safdie izraeli–kanadai építész, valamint Dorit Karel belsőépítész tervei alapján – a Holokauszttörténeti Múzeum prizma alakú, a hegyen alagútszerűen keresztülhaladó, tíz kiállítótermes épülete, ahonnan csodálatos a panoráma Jeruzsálemre. A Világ Igazai fasor emléket állít azoknak a nem zsidóknak, akik életük kockáztatásával mentették zsidó embertársaikat a holokauszt alatt.
Washington – érzelmek hálójában
Egykori gettók és koncentrációs táborok helyszíneit tanulmányozta Európa-szerte James Ingo Freed, a washingtoni Holokausztmúzeum építésze, aki kilencévesen, a második világháború kitörésének évében emigrált családjával az USA-ba. A húsz éve megnyitott épület szándékosan tér el a nyugalmat és rendezettséget sugárzó washingtoni városképtől, és a holokauszt intellektuális megértése helyett sokkal inkább az érzelmekre próbál hatni. Vaslépcsőivel és hídjaival a hatalmas betontömb belső kialakítása felkavarja a látogatót, régi sebeket tép fel, zavarba ejt, szorongást kelt.
Berlin – fájdalom és hiány
Megmerevedett villámra, földre hullt, darabokra tört Dávid-csillagra emlékeztet a világhírű építész, a lengyel származású amerikai Daniel Libeskind tervezte berlini Zsidó Múzeum. A multikulturális berlini negyedben, Kreuzbergben lévő barokk stílusú Kollegienhaus bővítésére 1988-ban írtak ki pályázatot, amit Libeskind nyert el egyetlen szabályos vonalat sem alkalmazó, kusza falakból álló, tiszta beton tervével. A 2001-ben átadott épület nemcsak a holokauszt nyomasztó mementója, hanem a kétezer éves német–zsidó kultúrtörténet bemutatója is. A múzeum három irányba szerveződik, az egymást keresztező szárnyak metszéspontjában üres tér húzódik, ami a meggyilkolt berlini zsidóság eltűnése nyomán keletkezett űrt szimbolizálja. Az üres teret hidak szelik át, a falakon a náci haláltáborokba hurcoltak nevei olvashatók. Tavaly, szintén Libeskind tervei alapján, új szárnnyal bővült.
