Megfigyelik az érdekvédő tisztségviselőket, és korlátozzák a szabad szervezkedési jogot – ezzel a panasszal fordult a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárához és a budapesti koreai nagykövetséghez a rácalmási Hankook-üzem dolgozóit képviselő szakszervezet. „Ha nem kapunk megnyugtató választ a problémáinkra, nemzetközi szintre tereljük az ügyet” – mondta a HVG-nek Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke.
Igaztalannak tartja a szakszervezet vádjait a társaság menedzsmentje, mondván: a vállalat mindig betartotta a törvényeket és rendelkezéseket. „A cég vezetősége mindig prioritásként kezelte a dolgozók életminőségének folyamatos javítását – ennek bizonyítéka a kezdetek óta biztosított évenkénti béremelés, a juttatási csomag, valamint a dolgozóknak térítésmentesen nyújtott melegétkeztetés, szállás és munkába szállítás” – válaszolt a Hankook a HVG-nek. Más kérdés, hogy Székelyék úgy értékelik: határozottan az ő év eleji sztrájkfenyegetésüknek köszönhetik a dolgozók az idei évre kiharcolt, az infláció mértékét 3–6 százalékponttal meghaladó béremelést.
Az ázsiai tulajdonú vállalatoknál a cégvezetők nehezen alkalmazkodnak az európai normákhoz – ebben a megkérdezett szakszervezetek mind egyetértenek. Az utóbbi évtized legelhíresültebb munkaügyi jogsértéssorozatát is ázsiai cég, a japán tulajdonú Magyar Suzuki Zrt. munkaadói követték el. A munkatársak érdekét akkoriban vehemensen védő Liga Szakszervezetek még tüntetést is szervezett az esztergomi gyár elé, miután a vállalat sorozatosan megsértette a napi és heti munkaidő, valamint a rendkívüli munkavégzés elrendelésére vonatkozó előírásokat, nem adta ki a pihenőidőt, a szabadságokat, és a túlórákat sem fizette ki. A többszörös visszaesőnek számító Suzukit 2006-ban a tatabányai bíróság is elmarasztalta, amiért akadályozta a gyárban a szakszervezet tevékenységét.
Az európai anyacégekhez tartozó társaságok nagy része ugyanakkor normális kapcsolatot ápol a szakszervezettel – vontak mérleget az érdek-képviseleti vezetők. A kecskeméti Mercedes-gyárban például legutóbb azt sikerült kiharcolnia a szakszervezetnek, hogy minden dolgozó kapjon bruttó 100 ezer forint év végi bónuszt, amiért a 2012-re betervezett 40 ezer darab autós gyártási tervet sikerült teljesíteni. „Az is szakszervezeti vívmány volt, hogy a cég 300 ezer forint egyszeri letelepedési támogatást adott a távolról Kecskemétre költözőknek” – mondott további példát a jó együttműködésre a HVG-nek Kovács Balázs, a helyi autógyári érdekvédők vezetője.
Példamutató volt tavaly a finn tulajdonú Nokia esete, amelynél több mint kétezer fős leépítés zajlott le, és annak minden egyes részletéről korrekten egyeztetett a cégvezetés a szakszervezettel. „A szakszervezetnek köszönhetően az eredetileg tervezett összeg csaknem kétszeresébe került a társaságnak az elbocsátássorozat” – mondta László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. A dolgozók átlagosan 800 ezer és 1,5 millió forint közötti nettó összeggel távozhattak, mindenki háromhavi alapbérrel többet kapott ugyanis a törvény szerint neki járó felmondási időre jutó összegnél.
Ha egy cég vezetése nem nézi jó szemmel a munkahelyi szervezkedést, az érdekvédők területi alapon városi testületet hoznak létre, amelybe több társaság munkavállalói is beléphetnek. Így sikerült két évvel ezelőtt az indiai – korábban német – tulajdonú SMR Automotive Kft. mosonszolnoki üzemében is elkezdeni a tagtoborzást, s nemrég bíróság is kimondta, hogy a cégvezetés köteles a területi alapon szerveződött érdekképviselettel tárgyalni.
Gyakoribbá tette a vállalatok és a szakszervezetek közti vitákat a gazdasági válság, a béremelésekért egyre több harcot kell vívni. Speciális terület a kereskedelem, ahol a forgalom és így a jövedelmezőség már a válság előtt csökkenni kezdett, így a juttatások – sőt a létszámok is – erősen apadnak. Tavalyhoz hasonlóan az idén is fel kellett állítania a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) a demonstrációs bizottságot a Metro Kereskedelmi Kft.-nél, miután a nagykereskedő cég vezetése közölte: nem tudja megadni a munkavállalóknak az inflációt követő béremelést. Az érdekvédők azt kérték, hogy legalább a dolgozói kedvezményes vásárlás összegét emeljék – ez utóbbi is szakszervezeti vívmányként került a metrós juttatások közé tavaly. A magyar munkavállalók most a Metro németországi anyavállalatának vezetőihez fordultak segítségért.
Hasonlóan az anyavállalatot kereste meg a KASZ tavaly az Auchan-dolgozók elmaradt béremelése miatt, idén pedig a Kika bútoráruház bécsi tulajdonosaival kellett tárgyalnia. „Nemhogy a bért nem voltak hajlandók emelni, a cafeteria megnövelt adóterhe miatt vissza akartak venni a béren kívüli juttatásokból” – indokolta a lépést Sáling József KASZ-elnök. Bár a nagy múltú szakszervezet az összes jelentős multinacionális cégnél jelen van, versenytársát, az utóbbi években aktivizálódó, jobboldali beütésű Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetét igyekeznek távol tartani az áruházláncok. Igaz, az új érdekvédők elnökének eddigi tevékenysége óvatosságra int: Bubenkó Csaba legutóbb a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom alelnökeként igyekezett politikai pozíciókat szerezni Gaskó István Liga-elnöknek és csapatának, és korábbi munkahelyéről, a Tescótól azért bocsátották el, mert megpróbálta rávenni az egyik kollégáját, nyilatkozzon „okosan” üzemi balesetének körülményeiről, hogy minél nagyobb kártérítést kapjon a cégtől. Az új szervezet villongásait jellemzi, hogy saját sikerként adta elő, amikor a bíróság úgy határozott: a Tesco köteles kifizetni a pénztárosainak a garantált bérminimumot, holott a pert annak idején a KASZ indította.
A Magyarországon csak néhány áruházat működtető, jellemzően több kft képviseletében jelen lévő kereskedő multik, például a Decathlon, az IKEA vagy a JYSK erősen távol tartják maguktól a szakszervezeteket. „Ezeknek a cégeknek a munkatársai területi képviseleteinkhez csatlakozhatnak” – mondta Sáling, hozzátéve, hogy összesen húsz hasonló jellegű cégtől nagyjából ezren léptek be a KASZ-ba.
A legkeményebb ellenfélnek a német diszkontok bizonyulnak: hozzájuk esélyük sincs bejutni a szakszervezeteknek. „Ők mindenben diszkontok” – mondta Sáling. És nem csak Magyarországon. A Lidl például részben annak köszönheti piaci sikereit, hogy embertelen körülmények között alkalmazza a munkatársait, vagyis az olcsóság árát a dolgozók fizetik meg – állítja a német Ver.di szakszervezeti szövetsége.
G. TÓTH ILDA
