A BMX-őrület csillapulóban, mostanság a hegyi kerékpározás extrém változata, a downhill a trendi.
„Amatőr szinten is könnyen űzhető sport a downhill, az egyszerűbb lejtős pályákon már 200 ezer forintnál olcsóbb bringával is le lehet ereszkedni” – magyarázza Gács Péter, a Magyar Mountainbike-szövetség downhill szakági vezetője a nehezített terepviszonyok kedvelői körében egyre népszerűbb kerékpározási forma terjedését. A veszélyes, épp ezért szó szerint is őrületnek tűnő downhill divatját az is hajtja, hogy egyre több kedvcsináló felvétel kerül fel a közösségi portálok videomegosztóira a látványos ereszkedésekről. Sokszor természetvédelmi területek is kárát látják a tinédzserek és huszonévesek adrenalintermelő tekeréseinek.
Magyarországon kevés hivatalos downhillpálya van (például Sopronban, Kőszegen és Eplényben). A pécsi bringások abban reménykednek, hogy hamarosan a Mecsek lejtői, szurdokai is hivatalos versenyek helyszínéül szolgálhatnak majd. Rövidesen engedélyes pályák nyílhatnak meg a Mátrában, a Bükkben és Sátoraljaújhelyen is, így a technikás – kövekkel, ugratókkal tarkított –, erősen lejtős terepen egyre többen próbálhatják ki magukat és kerékpárjuk teherbírását. Nagyban segítené az extrém sport terjedését, ha a pályák mentén felvonók is lennének. Nem véletlen, hogy Nyugat-Európában a tavasztól őszig tartó szezonban a sípályák környéke a downhillesek törzshelye.
Versenyszerűen nem sokan űzik ezt a sportot Magyarországon – Gács szerint egyelőre kevesebb mint százan lehetnek –, viszont Fülöp Miklós, a Mountainbike Challange versenysorozat szervezője úgy véli, ezrek választják a hegyi kerékpározás szolidabb formáit. Április és október között tucatnyi, hegyen-völgyön át vezető maratont rendeznek Magyarországon. A hegyi kerékpározás Fülöp szerint kevésbé veszélyes, mint amilyennek látszik: a versenyeken legalábbis figyelnek arra, hogy ki-ki a képességeinek megfelelő pályán induljon.
A járt és a járatlan utak kedvelőinek nem feltétlenül kell a hegyekbe menniük egy kis izgalomért. Az Underworld Kupán a több mint másfél évszázada kialakult, titokzatos kőbányai pincerendszer kapui nyílnak meg a kerekesek előtt. Az 1834-es árvízben elpusztult pesti épületek újjáépítéséhez innen termelték ki a mészkövet. Az egykori bánya helyén hatalmas – közel 35 kilométer hosszú, 300 ezer négyzetméter alapterületű –, fésűs elrendezésű járatrendszer maradt, ami különleges kulisszaként szolgál a föld alatti bringázáshoz.
Az akrobatikus mutatványaikhoz a városi flasztert használó BMX-esekkel ugyan egyre ritkábban találkozni, de Veres Márk, az ország egyik legelismertebb streetes (trükkjeihez az utca elemeit: járdákat, lépcsőket, korlátokat felhasználó) BMX-ese szerint tévhit, hogy a BMX kiment a divatból. A közterek intenzívebb védelme – kamerákkal, felügyelőkkel – valóban visszavetette a flatlandnek nevezett műfajt (amikor a vízszintes talajon, csupán a biciklivel trükköznek), de a skateparkok még mindig tele vannak BMX-esekkel. Veres szerint az, hogy e látványsportban a magyarok jól teljesítenek, azt bizonyítja, hogy van utánpótlás, van kikből válogatni.
RÁCZ TIBOR
