TOEFL, IELTS, FCE, esetleg ECL? – nem árt, ha az angol nyelvterületen tanulni vagy dolgozni készülők tisztában vannak a fenti rövidítések jelentésével. Márpedig mind többen vannak ilyenek: a magyarországi vizsgaközpontok szerint évről évre legalább 15-20 százalékkal nő a számuk. Mindez persze még mindig elenyésző a magyarországi nagy vizsgák népszerűségéhez képest, amely az elmúlt egy-két évben némiképp csökkent. A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ adatai szerint 2011-ben 111 ezren, tavaly már csak 97 ezren adtak számot angoltudásukról.
A külföldi angolvizsgák egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb típusa az amerikai egyetemeken született, a külföldről tanulni érkezők tudásának felmérésére hivatott TOEFL (Test of English as a Foreign Language). E vizsgát a magyarországi szervezők szerint 2012-ben több mint ezer magyar tette le, igaz, csak minden kilencedikük tartotta szükségesnek, hogy honosítsa. Négy készséget – olvasás, írás, beszéd, hallás utáni megértés – mér, leginkább nem a hagyományos módon, hanem interneten keresztül, és nem állapít meg tudásfokot, az eredményeket pontszámban adja meg. Bár a TOEFL elterjedtségét tekintve „öt világrészes” nyelvvizsga, az Amerikában továbbtanulni vágyóknak mindenképpen érdemes ezt választaniuk. Tananyagot, gyakorlási lehetőséget, konzultációt a vizsgaszervezők is kínálnak, de a világhálóról is letölthetők ingyenes felkészítő programok. Ugyanakkor csak két évig érvényes, ára 220 dollár.
Hasonlóan népszerű és hasonló készségeket vizsgál – bár az Egyesült Államokban nem mindenhol általánosan elfogadott – a Cambridge-i Egyetem és a British Council együttműködésében működtetett IELTS (International English Language Testing System). Abban is hasonlít amerikai rokonához, hogy csak pontszámot, illetve átlageredményt kalkulál, és nem sorolja valamilyen – mondjuk középfokú – kategóriába a tudást. A vizsgán két modulból, egy tudományosból és egy általánosból lehet választani. Az előbbi a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozók tudásának mérésére szolgál, az utóbbi azoknak szól, akik angol nyelvterületen szeretnének középiskolába járni, munkát vállalni (néhány ország, például Kanada vagy Ausztrália bevándorlási hivatala is ezt követeli meg a munkavállalás feltételeként). A vizsga díja 48 ezer forint, pluszpénzért a szervezők oktatást, felkészítést is vállalnak, a British Council pedig elintézi a vizsgahonosítást is.
A magyar hagyományokat követi a Cambridge-i Egyetem rendszere, amelyben alapfokú (PET), középfokú (FCE), továbbá kétféle felsőfokú (CAE, illetve CPE) általános nyelvvizsgát lehet tenni, de van gyerekeknek szánt, üzleti és jogi szaknyelvi vizsga is. A cambridge-i típus előnye, hogy Magyarországon akkreditált, vagyis a ma vizsgázók esetében a dokumentum automatikusan „magyar” nyelvvizsgának számít. A hatályos jogszabályok értelmében e vizsgát csak azoknak kell külön honosíttatniuk, akik a bizonyítványukat az akkreditáció időpontját megelőzően vagy külföldön szerezték. A cambridge-i alapfok 34 ezer forintba, a középfok 42 ezerbe kerül, a felsőfokú általános vizsgákért 44 ezer, illetve 46 ezer forintot kell fizetni.
A felsőoktatási intézményeknek általában szabad kezük van abban, hogy „hány pontos” angoltudást várnak el, de például a dán egyetemek angol nyelvű kurzusainak mindegyikére jó az IELTS, illetve CAE, továbbá a TOEFL.
A főként európai „hatókörű” nyelvvizsgák közül uniós kezdeményezésből született például a 15 nyelvre kidolgozott ECL. Ezekből itthon nem mindegyik akkreditált, de az angol igen, ennek ára 25 ezer forint. A vizsga különlegessége, hogy a szóbeli kommunikáció rész párban történik, ahol a két diáknak témákról kell vitatkozniuk, vagy egymást kiegészítve értekezniük.
A német fejlesztésű és jogtulajdonú, Magyarországon elfogadott TELC az angol mellett a németül, olaszul és franciául tudóknak is rendelkezésére áll. Az angolvizsgák díja szinttől függően 29 ezer és 35 ezer forint között van. Ezt a vizsgát Magyarországon 86 helyen le lehet tenni, amelyet nemcsak a vizsgázók kiszolgálásának igénye, hanem nagy száma is magyaráz. A TELC 13 éves magyarországi működése során összesen mintegy 300 ezren vizsgáztak.
