A 9–11. osztályos középiskolások több mint egyharmada külföldön szeretne továbbtanulni – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének idén tavasszal, hat középiskolában végzett kutatásából. A felmérésben három vidéki és három budapesti gimnázium 9–12. osztályosai vettek részt, köztük két vidéki és egy budapesti elit gimnázium diákjai. A megkérdezett közel 600 fiatal 97 százaléka mondta, hogy tovább szeretne tanulni valamilyen felsőoktatási intézményben, ezzel is megerősítve, hogy a gimnáziumok fő profilja ma már a továbbtanulásra való felkészítés. A kismintás, nem reprezentatív vizsgálat egyelőre csak a felmérésben részt vevő gimnáziumokról ad pontos képet, azonban nagy vonalakban a diákok jövőbeni terveit is megmutatja.
A kutatók megkeresték a végzős diákokat is, akik a felmérés idején már beadták a jelentkezési lapjukat. A hat gimnázium érettségi előtt álló diákjainak 95 százaléka részt vesz a felvételi eljárásban, s a döntő többségük budapesti intézménybe is jelentkezett, a vidéki fiatalok egy része is ide igyekszik. Ugyanakkor 18 százalékuk elmondta, hogy a magyar felsőoktatási intézmények mellett külföldön is próbálkozik, ők tehát eldöntötték: ha lehet, nem itthon tanulnak tovább. Ez a döntés nyilván már a családi erőforrások és a külföldi lehetőségek feltérképezése után született, ami azt jelenti, hogy reálissá vált a fiatalok kiáramlása az országból. A külföldre jelentkező végzősök többsége Nagy-Britanniát választotta, éppen úgy, mint ahogy a 9–11. évfolyamosok is főleg az angol intézményeket célozzák meg.
Mégpedig elsősorban a legképzettebbek. A felmérés ugyanis kimutatta, hogy a budapesti elit gimnáziumból jóval nagyobb arányban szeretnének külföldre menni, mint a vidéki, kevéssé frekventált iskolákból. A budapesti elit gimnázium végzőseinek egyharmada beadta a jelentkezését külföldre is, s amennyiben jól mérték fel az esélyeiket, szeptemberben már nem Magyarországon kezdik meg tanulmányaikat. E tanulók a saját iskolájukban is a legjobb átlageredményekkel rendelkeznek, tehát az elit gimnázium elitje dönt a külföldi tanulás mellett. Emellett az is jellemző, hogy a külföldet megcélzó diákok jellemzően magasan kvalifikált családból származnak.
A felmérés szerint a lányok sokkal mobilabbak, mint a fiúk. A kutatók feltételezése szerint ez annak is betudható, hogy a műszaki és természettudományos képzés a jelenlegi kormányzat kedvezményezettjének tűnik, s mivel jellemzően „fiús” szakokról van szó, az érintettek „levették”, hogy ők kedvező feltételekkel tanulhatnak tovább Magyarországon. A lányok viszont látják a bölcsész- és társadalomtudományi képzés elsorvasztásának szándékát, s ezért keresik a kiutat akár külföldön is.
