Az Európai Központi Bank (EKB) a feladatok és a rövid idő miatt azt javasolja a kormánynak, hogy halasszák el a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének október 1-jére tervezett összevonását. Miközben az EKB üdvözölte az egyesülést, mondván, annak révén az MNB jobban hozzájárulhat a pénzügyi stabilitás megóvásához, a pénzügyi rendszer kockázatainak megelőzéséhez, illetve kezeléséhez, úgy vélte, instabillá teszi az MNB működését, hogy a jegybanktörvény már sokadszorra módosult. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy bár korábban kifogásolta a monetáris tanács tagjainak felmentésével kapcsolatos szabályokat, valamint az MNB elnöke és alelnökei által letett eskü szövegét, továbbá hiányolta a kormány monetáris finanszírozásának tilalmára, illetve az MNB-nek az eurórendszerbe történő teljes integrációjára vonatkozó további törvényi biztosítékokat, ezek megalkotására a mai napig nem került sor. Az pedig, hogy az összevonás után a PSZÁF valamennyi dolgozója – az elnök és az azóta már lemondott helyettesei, valamint a Pénzügyi Békéltető Testület vezetője kivételével – az MNB alkalmazottjává válik, az EKB szerint sérti a jegybanknak azt a jogát, hogy szabadon dönthessen arról, kit vesz fel.
Csúszhat az MNB–PSZÁF-frigy?
