„Általában EU-s tagállamból érkeznek hozzánk a kollégák. Ők ugyanis szabadon vállalhatnak munkát az unión belül, így az esetükben másfél-két hónap elég a formaságok elintézéséhez, egyebek mellett a munkaügyi központi kötelező bejelentéshez, illetve az adózással kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez” – mondta a HVG-nek Szabó Zsuzsanna. Az SAP német szoftvercég budapesti leányvállalatának hr-vezetője hozzátette, az EU-n kívüli országokból érkezőknél legalább egy hónappal tovább tartanak az alkalmazással kapcsolatos teendők. Az ő esetükben orvosi igazolásra és munkavállalási engedélyre is szükség van, aminek megszerzéséhez azt is igazolni kell, hogy az adott munkakör betöltésére nincs szabad magyar munkaerő.
Az SAP-nak azért is éri meg mégis a külföldiek sok bürokráciával járó alkalmazása, mert az üzleti feladatok elvégzéséhez szükségük van ezekre a szakemberekre. A cégnél általában egyszerre öt-hat külföldi állampolgárságú alkalmazott dolgozik. „Egységes kompenzálási rendszert működtetünk, így nincs bérfeszültség az azonos feladatot ellátó hazai és külföldi alkalmazottak juttatásai között” – mondta Szabó Zsuzsanna. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon egy Németországból érkezett SAP-alkalmazott fizetése kisebb is lehet, mint a németországi.
Az EU-s és EU-n kívüli polgárok közötti különbségtétel részleteit egy 2009-ben, valamint egy 2010-ben hozott kormányrendelet rögzíti. Az előbbi szerint csak akkor kell a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kiadni az engedélyt, ha az adott harmadik országból érkezett munkavállalót felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények hívják meg munkavégzésre. Ugyancsak könnyített eljárás illeti meg azokat, akik legalább öt éve közeli hozzátartozóként együtt élnek egy olyan harmadik országból érkezett személlyel, aki már legalább nyolc éve van Magyarországon alkalmazásban.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb jelentése szerint 2013. március 31-én hetvenezer külföldi munkavállaló dolgozott Magyarországon, közülük 52 ezren érkeztek az unióból, s 18 ezren az engedélyköteles, EU-n kívüli államokból. A hatóságok az első negyedévben 2884 engedélyt adtak ki, ez a tavalyi hasonló időszakhoz képest 10 százalékos növekedés. A legnagyobb ugrást – 13,7 százalék – az Európán kívüli munkavállalók körében mérték, míg a legnagyobb visszaesést – 9,4 százalék – a Magyarországgal szomszédos, nem EU-tagok esetében tapasztalták. Az unión kívülről érkezettek leginkább a kereskedelemben és a vendéglátás területén helyezkedtek el, legtöbbször szakképzettséget nem igénylő állásokban. Az EU-s munkavállalók körében – itt az első negyedévben az egy évvel korábbinál 4,8 százalékkal többet, 1497 alkalmazottat jelentettek be – az információs és kommunikációs ipar volt a legnépszerűbb. A legtöbben – közel nyolcszázan – Romániából érkeztek, míg a legnagyobb arányú növekedést a britek produkálták: a tavaly első negyedévi 45 helyett az idén 251 új szigetországi alkalmazottat jelentettek be.
A szakértők szerint a külföldiek alkalmazása során az adóügyek kézben tartása a legnehezebb feladat. Például az – s ehhez néha több ország együttműködése szükséges –, hogy megállapítsák, az adott munkavállaló jövedelmének melyik része után adózzon otthon, illetve Magyarországon. Annak elintézése sem egyszerű, hogy a külföldiek a távozásukkor biztosak lehessenek abban, nem maradt kötelezettségük, amelynek elmulasztása miatt később eljárás indulhat ellenük. Bár az adóügyek intézése hivatalosan a munkavállalók feladata lenne, a cégek általában magukra vállalják ezt a feladatot, legalábbis segítenek a bürokráciával vívott küzdelemben.
