Megnőtt az érdeklődés a magyarországi aspiránsok körében az ausztriai továbbtanulás iránt a szeptember 5-ei egyetemi-főiskolai felvételi határidő előtt – erről számolnak be a diákközvetítők, akik a tavalyihoz hasonló jelentkezői létszámmal kalkulálnak. Ausztriában az elmúlt években folyamatosan emelkedett a magyar egyetemisták száma, miközben Magyarországon a 2011-es 141 ezerrel szemben idén tavasszal csak 95 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, vagyis két év alatt mintegy 30 százalékos volt a csökkenés.
Pedig Ausztria szigorított az idén: megszűnt a szakok többségére eddig érvényes felvételivizsga-mentesség, a 2013-ban jelentkezőknek már legalább egy elbeszélgetésen részt kell venniük. Amúgy csak érettségi bizonyítványra és a némettudást igazoló dokumentumra – nyelvvizsgapapírra vagy németből szerzett érettségire – van szükség, amelyeket német fordításban kell bemutatni a beiratkozáskor. A gyengébb nyelvtudásúak számára létezik nulladik évfolyamos nyelvi előkészítő, ami szintén jogosít az egyetemista státusra és a diákigazolványra, ám az ilyen kurzusért szemeszterenként 400 eurót kell fizetni. Az EU-ból érkezett diákok számára az osztrák egyetemek többségén továbbra sincs tandíj, félévenként mindössze 17-18 eurós, jelképes díjat kell fizetni. Ha viszont valaki túllépi az alapképzés hat félévét plusz a két féléves türelmi időt, akkor a képzés tandíjassá válik, ilyenkor 363 eurót kell fizetni félévenként (a mesterképzésnél ez a szabály a hetedik szemesztertől érvényes).
Az ausztriai diákmegélhetés havi 500-600 euróból még Bécsben is kigazdálkodható, ami 200-300 eurós kollégiumi díjat, napi 5-6 eurós menzaétkezést feltételez. Az ausztriai magyar diákegyesület (MAE-VUS) adatai szerint 2012-ben a legtöbb magyar a fővárosban tanult; a Bécsi Egyetemen 712-en, a gazdasági jellegű bécsi Wirtschaftsuniversitäten 300-an, a bécsi műszaki egyetemen pedig 276-ban. A magyar diákok jogosultak felvenni az osztrák diákhitelt.
A pénz azonban, úgy tűnik, nem minden, a magyarországi diákok népszerűségi ranglistáját – az átlagosan is sok százezer forintos tandíj és a magas megélhetési költségek ellenére – Nagy-Britannia vezeti, ahol alapképzésen az éves tandíj maximuma 9000 font, vagyis mintegy 3,1 millió forint, az országos átlag ehhez képest 8500 font. A londoni South Bank University például átlagosan 8300 fontot kér az oktatásért, ehhez jön a szállásdíj, ami az olcsóbb, kollégiumi változat szerint is további 4000-5000 font. Az étkezési és egyéb megélhetési költségekre tapasztalatok szerint további legalább 4000 fontot kell kalkulálni, vagyis mindenféle hitel és ösztöndíj nélkül egy tanév 5,5–6 millió forintba kerül. Más részösszegekből áll össze, de hasonló végeredményt mutat, ha valaki mondjuk a legendás Cambridge-i Egyetemre nyer bebocsátást. Ebben az esetben az évi maximummal, vagyis 9000 fonttal kell tandíjként számolni, a kollégiumi, illetve albérleti költségek azonban lényegesen alacsonyabbak a londoniakénál. Cambridge-ben a kollégiumi díjat már évi 3000-3300 fontból ki lehet hozni, és nem sokkal drágább az sem, ha valaki bútorozott szobát bérel, ráadásul itt is felvehető a diákhitel.
Az év elején alakult Egyesült Királyság Magyar Diákszövetségének (HSAUK) tapasztalatai szerint Nagy-Britanniában a magyarok kétharmada Angliában és Walesben tanul, míg a többiek Skóciában (ez utóbbi viszonylag magas számot magyarázza, hogy Skóciában nincs tandíj). A HSAUK adatai szerint a magyar diákok legnagyobb kolóniái Londonban, Cambridge-ben, illetve Edinburghben, Glasgow-ban és St. Andrewsban találhatók.
