Szinte reménytelen azoknak a pályakezdőknek a helyzete, akik a reklámszakmában szeretnének elhelyezkedni valamelyik Magyarországon működő ügynökségnél. A fő ok az ágazatot is mélyen sújtó gazdasági válság, még a tapasztalt szakemberek is beérik a korábbinál sokkal alacsonyabb fizetéssel, hogy megtartsák állásukat, vagy munkahelyet szerezzenek. A fiatalok számára az is nehézség, hogy gyakorlat nélkül nem alkalmazzák őket, így még kisebb az esélyük a szakmai jártasság megszerzésére. Ezért sokszor gyakornoki pozíciót vállalnak valamelyik ügynökségnél, ahol ügyfélkapcsolati vagy produkciós területen ismereteket szerezhetnek. Ám vállalniuk kell azt is, hogy a munkájukért nem kapnak fizetést, de az önéletrajzukba beleírhatják a több hónapos gyakorlatot.
A reklámszakmában az ügyfélmenedzserek átlagos bruttó kezdő fizetése évek óta változatlanul 150–180 ezer forintról indul. Emelkedését az is lassíthatja, hogy a költségek csökkentése végett az ügynökségek igyekeznek leépíteni a drágább szakembereket. Emiatt viszont a pályakezdőket kevesebb tapasztalt kolléga veszi körül, így lassan fejlődnek. Általában négy év is beletelik, mire valaki felelősségteljes pozícióba kerül, s a fizetése elérheti vagy meghaladhatja a bruttó 400 ezer forintot. „A pályakezdőknek alig van képük arról, hogy egy médiaügynökség, rendezvényügynökség hogyan működik, mert az egyetemeken nem kapnak gyakorlati képzést. Ráadásul alig akad olyan intézmény, amely kifejezetten reklám–marketing szakot indít” – panaszolja Blaskó Nikolett, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének alelnöke, az ACG Reklámügynökség Kft. ügyvezetője.
Az ügynökségek kreatív részlegei grafikusművészeket is alkalmaznak. Ők még nehezebben helyezkednek el a hazai piacon; egy-egy „art directori” álláshirdetésre hatvan-hetvenen is pályáznak, és közülük általában negyven komoly szakmai tapasztalattal rendelkezik. A cégek pedig lehetőleg biztosra mennek, azaz nem kockáztatnak pályakezdővel.
Tömegeket szív fel viszont a pr-szakma, amely Szeles Péter, a Magyar Public Relations Szövetség elnöke szerint az egyetemekről, főiskolákról kijövő pályakezdők kétharmadának teremt álláshelyet. Állítása szerint Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata a kommunikáció. Ezen belül is leginkább a pr, mivel a válság miatt egyre gyakrabban igénylik a cégek a kríziskommunikációval foglalkozó ügynökségek, szakemberek segítségét. A kommunikáció szakon végzők száma viszont épp hogy csökken, idén már amiatt is, hogy javarészt önköltséges képzés keretében oktatják a felsőoktatási intézmények erre a tudományra a hallgatókat – szemeszterenként átlagosan 200 ezer forintért.
Generációváltásra van szükség Szeles szerint, aki pozitívumnak látja, hogy egyre több cég alkalmaz olyan fiatal szakembereket, akik lépést tudnak tartani a technikai és infokommunikációs fejlődéssel. Villámgyorsan megnőtt a kereslet a közösségi médiára szakosodott szakemberekre. Az új csatorna a tartalmat is befolyásolja. „Nem lehet ugyanazt, ugyanúgy mondani például a Facebookon, mint a hagyományos csatornákon. Ezért content management területen is viszonylag keresettek a jó szakemberek” – állítja Szekeres Katalin, a Manpower Kft. marketingmenedzsere, aki azt tapasztalja, a vállalatoknál gyakran a marketing- és a kommunikációs költségek lefaragásával spórolnak, ha az üzleti célok azt kívánják. Hozzáteszi: „mivel a cég ezen részlegét lehetetlen egyik napról a másikra talpra állítani, ezzel vállalják annak a veszélyét, hogy amikor válságkommunikációra van szükség, nem tudják kezelni a rendkívüli helyzetet”.
A multinacionális cégek kommunikációs részlegükön viszont kifejezetten szeretnek pályakezdőket alkalmazni, mivel a „saját képükre” formálhatják a szakembert. Ám a nyelvi felkészültség itt is nagyon fontos: a magas szintű angoltudás mellett egy vagy két más nyelven is jól kell beszélnie a fiatalnak. Vezetői munkaköröket csak elvétve találni ma az állásajánlatok között; ezeket a munkaköröket nem feltétlenül hirdetés alapján töltik be, és a vállalatok sok esetben igyekeznek beosztotti szinten megúszni a marketinget.
