Szavazógépként szentesítette a Takarékbank közgyűlése a kormány által előre megírt, a takarékszövetkezeti integrációról alkotott nyári törvényben megrajzolt forgatókönyvet. A takarékszövetkezetek kisebbségbe szorultak a saját bankjukban, amelyben az állam – a Magyar Posta 655 millió forintos tőkeemelésével formálisan a Posta és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) – 51 százalékos tulajdonrészt szerzett. A takarékok egy-egy kétezer forint névértékű, elsőbbséginek mondott részvényt tarthattak meg (azzal fenyegetve, hogy ha bármelyikük nemmel szavaz, megfosztják a tulajdonától). Két korábbi takarékbanki vezető, Szabó Levente és Brezina Szabolcs mellett igazgatósági tag lett Vojnits Tamás, az állam által az adófizetők 100 milliárd forintjából megálmodott szövetkezeti bankrendszer kialakításáért felelős kormánybiztos, illetve Szarka Zsolt, a Posta vezérigazgatója, valamint a legnagyobb tulajdonos, az MFB két képviselője. A takarékszövetkezeti szektorból Vida József, a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet vezetője került a testületbe, aki elnökségi tagja az – egyszázaléknyi törzsrészvényt birtokló – Országos Takarékszövetkezeti Szövetségnek, amely egyedüliként szólalt fel a közgyűlésen a változások ellen.
Állami Takarékbank
