Közel egy méterrel ugorhat meg az óceánok és tengerek vízszintje az évszázad végéig, és emiatt a part menti városok összesen legalább 60 milliárd dolláros pluszkiadásra kényszerülnek évente. A legújabb becslések – még az óvatosak is, amelyek 2100-ig 50-60 centiméteres vízszintemelkedéssel számolnak – egyértelművé teszik, hogy a folyamat gyorsul: 1880–2000 között a tengerszint csupán 20 centiméterrel növekedett. A hosszabb távú következmények beláthatatlanok, az Északi- és Déli-sarkon lévő jég teljes felolvadása esetén több mint 60 méterrel kerülne magasabbra a tengerek szintje.
A legveszélyeztetettebb városokban – a világ tíz legnagyobb metropolisa közül hat közvetlenül a tengerparton, illetve folyótorkolatnál áll – az áradások okoznak majd gondot, és nemcsak a lakónegyedeket kell megvédeni, hanem a kereskedelmi kikötőket is. Lesznek olyan tengerszint alatti, gátakkal védett települések, ahol hatalmas szivattyúkat kell beállítani, megakadályozandó, hogy az összegyűlő esővíz belülről okozzon áradást. A tengerszint-emelkedés leginkább azokban a térségekben okoz majd gondokat, ahol az ár és az apály szintje között viszonylag kicsi a különbség – például a Földközi-tenger államaiban –, így a part menti települések nincsenek felkészülve a magasabb vízszint kezelésére.
A változás hatalmas vándorlást indíthat be, a világ népességének ötöde, 1,3 milliárd ember a jelenlegi tengerszintnél kevesebb mint 25 méterrel él magasabban, 700 millióan pedig tízméteres zónán belül laknak. Ráadásul több helyen – például a Mexikói-öböl egyes térségeiben – süllyed a szárazföld. Ennek hátterében a mezőgazdasági termelés, a folyók által szállított hordalék mennyiségének mesterséges csökkentése, illetve a gáz, az olaj és a föld alatti vízkészletek kitermelése áll.
A veszély súlyát növeli, hogy az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb, szeptemberben nyilvánosságra kerülő tanulmánya szerint 95 százalék fölött van annak a valószínűsége, hogy a globális klímaváltozás, illetve felmelegedés hátterében valóban az emberi tevékenység okozta légszennyezés áll. „Nagyon valószínű, hogy a klímára gyakorolt emberi hatás felelős az 1951–2010 közötti felszíni hőmérséklet-emelkedés több mint a feléért” – áll a napokban kiszivárogtatott, még nem végleges IPCC-tanulmányban. A testület ugyanakkor a korábban jelzettnél kisebb felmelegedésre számít: az előző tanulmányban azt állították, hogy kétfokos emelkedést hoz, ha a Föld légkörében megduplázódik a szén-dioxid mennyisége, most 1,5 fokra redukálták az előrejelzést.
