A kálvinista Rómának is nevezett Debrecen után, ahol 52 ezer református él, Miskolc és Nyíregyháza lakossága tekinthető a legnagyobb számban Kálvin János követőjének: Borsod, illetve Szabolcs megye központjában 26, illetve 20 ezer híve van a kereszténység ezen „reformata” irányzatának – derül ki a 2011-es népszámlálás frissen közzétett részletes adataiból. A három keleti megye közül ugyanakkor nem Hajdú-Biharban, hanem a Nyírség körzetében a legjelentősebb a kálomisták aránya: az utóbbi térségben összességében 35, míg az előbbiben 29 százalékos. A közép- és kisvárosok vallási összetétele alapján viszont megint csak a Hajdúság és vidéke számít a nagyobbik protestáns vallás legfőbb hazai bázisának. A megye 20 alközponti szerepet betöltő települése közül nem kevesebb, mint tizenhétben a kálvinisták legalábbis relatív többséget élveznek a többi felekezet híveivel szemben – e városok közé tartozik például: Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Püspökladány, Berettyóújfalu, Balmazújváros és Derecske. Ehhez képest Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összesen 26 közép- és kisvárosa közül tizenötben vannak többségben – például Mátészalkán, Tiszalökön, Tiszavasváriban, Vásárosnaményban és Záhonyban – a magyar vallásnak is nevezett hit követői. Utóbbi térség néhány kisebb városában arra is akad példa, amire az országban máshol nem, nevezetesen hogy az összlakosság egészét tekintve is túlsúlyban vannak a kálvinisták. Ez a helyzet Csengeren, Dombrádon, Fehérgyarmaton, Nagyecseden és Vaján. Az „öregebbik” protestáns felekezet, a lutheránus országos viszonylatban alig ötödannyi hívőt (215 ezer fő) számlál Magyarországon, mint a református egyház (1,153 millió fő), néhány körzetben és településen mégis ők képviselik nagyobb számban a protestantizmust. A megyék közül ez a képlet érvényes Nógrádban, Győr-Moson-Sopronban és Vasban. A városok közül pedig Balassagyarmaton például háromszor annyi evangélikus él, mint ahány református. A nyugati országrész nagyobb települései közül Kőszegen és Sárvárott ugyancsak háromszor, Celldömölkön hatszor, Répcelakon hússzor annyian vallották magukat evangélikusnak, mint reformátusnak. Győrben, Sopronban, Csornán, Téten a lutheránusok ugyancsak többen vannak, mint a kálvinisták, igaz, Mosonmagyaróvárott éppenséggel fordított a képlet. Az eddig felsorolt evangélikus hídfőállásokban azonban szinte mindig a katolikus a legerősebb felekezet. Kiskőrös, Szarvas és Tótkomlós ehhez képest kivételes helyzetet élvez, e három alföldi településen az evangélikusok száma nemcsak a reformátusokét haladja meg, hanem a katolikusokét is.
Protestáns városok: Debrecen kontra Kiskőrös
