Bolti eladó, autószerelő, szakács, pincér – e szakképesítések iránt várható a legnagyobb kereslet a következő években a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet idei szakiskolás-felmérése szerint. Országon belül azonban nagyok az eltérések, s más szakmák is szerepelnek a keresleti listán: Budapesten például fegyveres biztonsági őrből már most kritikusan alacsony a kínálat, Fejérben pedig kéményseprőkkel hasonló a helyzet. A szakmunkások általános elhelyezkedési esélyeit illetően mégsem megnyugtató a kép: összességében még mindig több diák végez a szakiskolákban, mint ahányat a versenyszféra fel akar venni a következő 3-4 évben – derül ki a GVI háromezer vállalkozásra kiterjedő adatfelvétel alapján készült kutatásából. Egy éven belül a Heves, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyében dolgozó cégek tervezik a legnagyobb arányban a szakmunkáslétszám növelését. Elbocsátásra pedig elsősorban a Budapesten (11,4 százalék) és Nógrád megyében (12,7 százalék) működő cégek készülnek. Pillanatnyilag a legreménytelenebb helyzetben a szociális gondozó, a logisztikai ügyintéző, a fodrász, az informatikai rendszergazda és a gyógy- és sportmasszőr szakképesítést szerzettek vannak, ezekben a szakmákban a legnagyobb a túlkínálat.
Hiába túl sok a szakmunkás, a cégek szakemberhiánnyal kénytelenek szembesülni, a szakiskolát végzettek jelentős része ugyanis nem jelenik meg a szakmája munkaerőpiacán. Hiányos a pályakezdők felkészültsége is, legalábbis sok cég magyarázta ezzel, miért nem tud pályakezdő szakmunkást felvenni például szakácsnak, cukrásznak, pincérnek vagy autószerelőnek.
Tavalyhoz képest némileg javultak a szakképzett pályakezdők elhelyezkedési esélyei, legalábbis a 2011-ben végzettek között a munkanélküliek aránya a tavalyi 28-ról 25 százalékra csökkent. 19 hónappal a szakma megszerzése után a fiatal szakképzettek 50 százaléka dolgozott alkalmazottként, 0,4 százalékuk vállalkozóként és 2,2 százalékuk alkalmi munkásként, sokan pedig újra iskolapadba ültek. Ám a pályakezdők munkanélküliségi aránya még így is minden évben igen jelentősen meghaladja a teljes szakképzett népességre vonatkozó országos munkanélküliségi rátát. A végzés óta eltelt 19 hónap során a legalább egyszer munkába álltak 67 százaléka abban a szakmában dolgozott, amelyet kitanult, és 33 százalékuk volt kénytelen váltani.
Szeptemberben célba ér a szakképzési rendszer elvben az élethez és az elvárásokhoz igazított, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által levezényelt átalakítása. Számos szakma eltűnik, másokat összevonnak: az új jegyzékben az eddigi 1300 helyett mindössze 638 szakképesítés szerepel. Az ősztől élnek az új kerettantervek is. A tanulóknak három évük lesz a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésére, idejük nagy részét pedig nem az iskolapadban, hanem cégeknél vagy tanműhelyekben töltik majd. Elméleti tárgyakat – magyart, matematikát, társadalom- és természetismeretet, valamint idegen nyelvet – mindössze heti hat órában tanulnak. S annak ellenére, hogy a szakmunkások egy része ma már számítógépek által vezérelt gépeken dolgozik, az informatika kimaradt az új órarendekből.
