Megyer-hegyi tengerszem – magyar Alpok
A Sárospataktól 8 kilométerre északra, a szőlős dűlők fölött magasodó Megyer-hegy csúcsán található tengerszem – az Alpok hasonló képződményeivel szemben – emberi tevékenység nyomán alakult ki. A területen a középkortól egészen az 1900-as évek elejéig kőbánya működött, a könnyen megmunkálható vulkanikus riolittufa malomkövek alapanyagául szolgált. Az egykori bányaudvart a kőfejtő bezárása után csapadékvíz töltötte fel. A meredek, helyenként 70 méteres sziklafalak között létrejött tengerszem mélysége eléri a 6 métert. Fürdésre a víz nem alkalmas, de a hely a kirándulók és a sziklamászók kedvelt célpontja. 1977 óta természeti védelem alatt áll.
Egerszalóki sódomb – gyógyhatás
A hatvanas évek elején kőolaj és földgáz után kutatva fúrt vájatokból feltörő, ásványi anyagokban gazdag, 65–68 fokos víz hozta létre Egerszalók határában a hely nevezetességévé vált fehér dombot. A 400 méteres mélységben lévő termálforrásból szivárgó víz eredménye a most 1200 négyzetméteren elterülő, impozáns látványt nyújtó természeti képződmény, amelynek csipkézett, fátyolszerű, valamint fordított cseppköveket idéző formáihoz hasonlókat a világban csak két helyen – Törökország ázsiai részén, Pamukkaléban, valamint az egyesült államokbeli Yellowstone Nemzeti Parkban – lehet találni. A sódombról lefolyó, nátriumot is tartalmazó, kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos gyógyvíz ízületi bántalmak kezelése mellett ivókúrára is javallott.
Noszvaji barlangok – pocem
Az Egri borvidéken található barlanglakásokat a múlt század első harmadában vágták a hegybe, a környéken dolgozó napszámosok családjai húzódtak meg bennük. A könnyen formálható kövekből még bútorokat – székeket, ágyakat, asztalokat – is kifaragtak. A föld alatti lakásokra utaló szláv kifejezéssel pocemnek is nevezett barlangok A Gyűrűk Ura hobbitjainak lakóhelyét idéző buckákhoz hasonlatosak. Az évtizedekig lakatlan barlangokat egy lelkes pécsi szobrászcsapat pár éve felújította, az apró ablakokat és a szűk tereket megnagyobbította. Az alkotótáborként funkcionáló barlanglakások nyitva vannak a látogatók előtt is.
Tisza-tó – Kádár büszkesége
40 éve, 1973-ban a Tisza felduzzasztásával hatalmas tó jött létre az alföldi rónaság közepén. A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb állóvize, bár valójában nem is nevezhető annak a medrében áthömpölygő élővíz miatt. A kiskörei vízlépcsővel feltartóztatott folyó évi átlagban százmillió kilowattóra villamos energiát termel, emellett fontos szerepet játszik a Körös-völgy vízpótlásában. A nyári hónapokban percenként akár 128 köbméter víz is kinyerhető az öt medencéből (abádszalóki, sarudi, poroszlói, tiszafüredi, valki) álló víztározóból kivezetett, gravitációs elven működő öntözőcsatornákon. A 33 kilométer hosszú tó legmélyebb pontja 6,5 méter; teljes vízfelülete 127 négyzetkilométer, amelyből 23 négyzetkilométer sziget, illetve félsziget.
Kaptárkövek – szent vagy profán
A Bükkalja erdeiben – Szomolya, Bogács, Cserépváralja közelében –, de még a Pilisben is fellelhető kaptárkövek kialakulásáról ma is vita folyik. A sziklákba vájt, formavilágukkal a méhkaptárokat idéző fülkékből eddig közel félezret számoltak össze. Egykori funkciójukról megoszlanak a vélemények: vannak, akik kelta néptörzsek urnatemetkezési helyének, mások „ősmagyarok” síremlékeinek, megint mások pogány oltároknak tartják a vakablakos sziklákat. De sem ez, sem amaz nem nyert tudományos bizonyítást, mint ahogyan a fülkék méhészeti rendeltetése is megkérdőjelezhető.
