Tisztább lesz a levegő, de drágábbá válik a hajózás a La Manche csatornán, az Északi- és a Balti-tengeren. A hajóstársaságoknak már most fő a fejük, hogyan feleljenek meg a 2015-től érvényes szigorításnak, amely szerint az e vizeken használt üzemanyag kéntartalma a mostani egy százalék helyett csak egy ezrelék lehet. A ma legolcsóbb, de különösen szennyező üzemanyagot, a nehézolajat ezzel gyakorlatilag betiltja a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), egyébként nemcsak Európa északi vizein, hanem Észak-Amerika körül is, ahogyan ez már 2011-ben megtörtént a Déli-sarkvidéken, a 60. szélességi foktól délre. Nehézolajat most tonnánként nagyjából 600 dollárért lehet tankolni, az előírásoknak már megfelelő hajózási gázolaj (ez a dízelautók üzemanyagához hasonlít) viszont több mint 900-ba kerül. A többletköltség már csak azért is érzékenyen érinti a társaságokat, mert a nagy teherhajók óránként akár tíz tonnát is fogyasztanak, a kompok mintegy kettőt.
A Németország és Skandinávia között kompokat üzemeltető TT-Line ügyvezetője, Hanns Conzen máris a falra festi az ördögöt: mivel az üzemanyag a kompok költségének a felét is kiteszi, mindenképpen drágulni fognak a jegyek, akkor pedig a költségérzékeny kamionos fuvarozók inkább kerülni fognak a szárazföldön. Az országúti teherforgalom növelése pedig igazán nem lehet környezetvédelmi cél – vonta le a következtetést az igazgató panaszából a hamburgi Der Spiegel hírmagazin.
Szintén költséges, de hosszú távon sokkal kedvezőbb megoldás, ha teljesen megszabadulnak a hajók az olajtól, és átállnak földgázra. Egyelőre inkább kísérlet, mint általános gyakorlat, hogy Skandináviában néhány kompot gázzal hajtanak. Ez a hűtve cseppfolyósított tüzelőanyag (angol rövidítéssel: LNG) már majdnem olyan olcsó, mint a nehézolaj, és belátható időn belül nem várható, hogy környezetvédelmi korlátozás alá esne. Csakhogy a meglévő hajók átalakítása nem lenne kifizetődő – morognak a hajóstársaságok vezetői. Az új hajókat viszont érdemes eleve így gyártani, bár a költséges tartályok miatt mai árakon 15-20 százalékkal drágábbak lesznek, mint nehézolajos elődeik.
Az Északi-tenger nagy kikötőiben – először Hamburgban, Bremerhavenban, Rotterdamban – már elképzelte az LNG-infrastruktúrát egy német konzorcium, amely nemrég alakult a Linde gázkonszern és a hamburgi Bomin hajóüzemanyag-kereskedő részvételével. Warnemündében Peter Ramsauer német közlekedési miniszter augusztusban személyesen inspiciálta azt az új hajómotort, amely menet közben is átkapcsolható nehézolajról földgázra – ami egyúttal jelzi, hogy a védett tengeri övezeteken kívül a hajósok még nem készülnek lemondani a piszkos üzemanyagról sem.
