A lebomló iroda – a bútorgyártás új útjai

  • HVG

„A környezetbarát bútorok tervezői eddig a többször felhasználható alapanyagok alkalmazására összpontosítottak, és arra törekedtek, hogy termékeiket újra lehessen hasznosítani. Mi viszont olyan lakberendezési tárgyakat készítünk megújuló forrásokból származó biopolimerekből, amelyeket jóval könnyebb hasznosítani életciklusuk végén, s akár komposztálni is lehet őket” – dicséri portékáját Roger Bateman. A nagy-britanniai Sheffieldi Egyetem lakberendezési tanszékének oktatója diákjaival lent, illetve búzából származó természetes ragasztót használt hagyományosan kinéző irodabútorai gyártására, s a végeredmény felülmúlta a várakozásokat: a száz százalékban lebomló, strapabíró bútorok egyetlen gramm mesterséges alapú ragasztót sem tartalmaztak.

A fejlesztők szerint a Biofurniture projekt részeként készült bútorokkal ki lehet váltani a gyártás és az újrahasznosítás fázisában is környezetromboló farostlemezeket. „A gyártók is egyre jobban bíznak a biotermékekben, ám azoknak ugyanolyan egyszerűnek és tartósnak kell lenniük, mint a hagyományos bútoroknak” – tette hozzá Bateman.

Még tovább ment az izraeli Adital Ela, aki energia felhasználása nélkül állítja elő komposztból, azaz földből és lebomló természetes szálakból álló bútorait. A magát dizájner-gyűjtögetőnek nevező tervező eddig lámpaernyőket, tárolóedényeket, valamint ülőalkalmatosságokat készített, ám újabb lakberendezési tárgyakat is tervez. A Terra sorozat darabjait vízzel átitatott komposztból öntik ki – a nyomóerőt nem egy gép, hanem a tervező lába szolgáltatja –, s kiszáradás után a bútorok hosszú ideig, akár évekig is használhatóak maradnak. Ha pedig megsérülnek, vagy a tulajdonos rájuk un, elég egy kalapács a Terra eltüntetéséhez. A darabjaikra tört bútorokat akár a kertbe is ki lehet hajítani, ahol néhány nap vagy hét alatt nyom nélkül földdé változnak.

Bár a fenntartható bútorok forgalma egyelőre eltörpül az összeladásokhoz képest, hosszabb távon ezek is hozzájárulhatnak a fafelhasználás csökkentéséhez. Erre pedig szükség is lenne, hiszen a világ legnagyobb esőerdőjében, az amazonasiban, a néhány éves visszaesés után tavaly újra nőtt a kiirtott területek nagysága. A helyi hatóságok szerint 2012 augusztusa és 2013 júliusa között 2800 négyzetkilométernyi esőerdő tűnt el, 35 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Európában és Észak-Amerikában – Mexikó kivételével – viszont kedvező folyamatok zajlanak, fokozatosan növekszik az erdővel borított területek nagysága.

Hozzászólások