Csökkenteni kellene a Földre érkező napfény mennyiségét, illetve mesterséges eszközökkel ki kellene vonni a légkörben lévő szén-dioxidot – ezt a két lehetőséget is vizsgálja az ENSZ annak lehetséges módjaiként, hogy ne csak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszafogásával, hanem más eszközökkel is mérsékeljék a környezetszennyezés okozta felmelegedést.
Az angolul geoengineeringnek nevezett eljárást támogatók szerint egyebek között úgy lehetne csökkenteni a bolygónkra érkező napfény mennyiségét, hogy űrhajókkal hatalmas tükröket – mesterséges felhőket – feszítenek ki a kozmoszban. Egy másik elképzelés szerint különleges repülőgépekkel szulfátrészecskéket juttatnának a sztratoszférába, s ez a szándékos szennyezés szűrné meg a Nap sugárzását. Akadnak, akik a felhők „megsózását” javasolják, a felhőkben ezzel több vízcsepp keletkezne, ezért azok fehérebbek és fényesebbek lennének, így ugyancsak gátolnák a bolygó felszínének felmelegedését. Hasonló módszereket évtizedek óta alkalmaznak: Kínában és az egykori Szovjetunióban, majd Oroszországban a nagy szabadtéri ünnepek előtt juttattak kemikáliákat a felhőkbe, hogy azokból még Peking vagy Moszkva előtt kihulljon a csapadék.
A szén-dioxid megkötését szolgáló módszerek közül az ENSZ által létrehozott Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) a tengerek vastartalmának a növelését említi: ezzel a gázt magukba építő planktonok növekedését serkentenék. A testület ugyancsak foglalkozott azzal a már lassan elfogadottá váló technikával, amellyel összegyűjtik a szén-dioxidot, hogy azután a tengerfenékre, illetve a föld alá rejtsék.
Az IPCC számítógépes modellekkel vizsgálta az eljárások hatékonyságát, s megállapította, hogy a geoengineering révén jelentősen lehet csökkenteni a felszíni hőmérsékletet. Ugyanakkor további alapos vizsgálatokat tartanak szükségesnek, mert az ilyen eljárásoknak az egész Földet érintő káros mellékhatásaik is lehetnek. A tudóscsoport ezzel azokra a korábbi tanulmányokra utalt, amelyek szerint a planktonok mesterséges elszaporítása felboríthatja a tengerek biológiai egyensúlyát. A sztratoszférában való permetezéssel pedig éppen akkor indítanának újabb támadást az ózonpajzs ellen, amikor az ibolyántúli sugárzástól védő réteg állapota javulni kezdett, mert a világ országai már nem juttatnak újabb CFC-gázokat a levegőbe.
Az IPCC arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a geoengineeringgel párhuzamosan nem csökkentik a szén-dioxid kibocsátását, akkor katasztrofális klímaváltozást okozhat, ha valamilyen okból hirtelen fel kell hagyni az üvegházhatást csökkenteni hivatott eljárásokkal.
