Krakkó – zsidó reneszánsz

  • HVG

Alig négyszázan vallják magukat zsidónak Lengyelország második legnagyobb, 760 ezer fős városában, ám az idén 23. alkalommal megrendezett egyhetes zsidó nyári fesztivál 30 ezer embert vonzott. Az igazgató, Janusz Makuch – aki zsidó lengyelnek, és nem lengyel zsidónak tekinti magát – már a 2014-es eseménysorozatot szervezi, és mint mondja, az a célja, hogy a hagyományokra alapozva, de a modern kultúrát mutassák be, a kortárs zsidó zenétől a képzőművészeti alkotásokon keresztül a gasztronómiáig. Mindezt úgy, hogy a holokauszt borzalma ne árnyékolja be a zsidó kultúrát, ezért azt vallja, hogy a halottakra ne csöndben vagy sírva, hanem zenével emlékezzenek.

A fesztiválnak otthont adó Kazimierz negyed az 1988-as induláskor még rossz állapotban volt, és nem is számított túl biztonságosnak, amikor vagy százan megjelentek az akkoriban a szovjethatalom állambiztonsági szolgálatát, a Csekát megalapító, lengyel származású Feliksz Dzerzsinszkijről elnevezett téren álló színházban. Kazimierz eredetileg önálló település volt, amelyet III. Kázmér király 1335-ben alapított az Európa többi részéről, az üldöztetések elől menekülő zsidóknak. Az uralkodó nevét viselő kisváros a legenda szerint a nőfaló király zsidó szeretőjének köszönhette előjogait, ám közelebb jár az igazsághoz az a feltételezés, hogy Kázmérnak – akinek csak lányai születtek, így 1370-es halála után unokaöccse, I. (Nagy) Lajos magyar király révén 12 évre perszonálunióban egyesült a két ország – a gazdaság támaszaként, kereskedőként és bankárként volt szüksége a zsidókra.

Az évszázadok során vérvádaktól, pogromoktól sem kímélt zsidóság gazdagabb része az után költözött át Krakkó előkelőbb részébe, hogy 1791-ben Kazimierz a város egyik kerülete lett. A második világháború kitörésekor 65 ezer zsidó élt Krakkóban – az akkori lakosság negyede –, és csupán kétezren vészelték túl a náci haláltáborokat; a legtöbben a városhoz közeli Auschwitzban haltak meg. Mintegy 1100 embert Oskar Schindler mentett meg, akinek lőszer- és edénygyára ma a gettóval és a zsidó negyeddel együtt a Kazimierzből induló golfautós-idegenvezetős túrák egyik állomása. A zsidó negyed is nagyrészt annak köszönheti megújulását, hogy az amerikai Steven Spielberg ott forgatta 1993-as, Oscar-díjas filmjét, a Schindler listáját.

Az épületek, régi zsinagógák felújítása ez után – a mozisiker nyomán turistáskodni és gyökereiket kutatni érkező külföldiek hullámát látva – vett lendületet, bár a lakóházaknál máig gondot okoz a tulajdonviszonyok kuszasága. A zsibongó találkozóhelyként szolgáló, a jiddis nyelv és a jóga oktatására egyaránt használt zsidó kulturális központot 2008-ban Károly walesi herceg, brit trónörökös nyitotta meg. A zsidó konyhát vivő éttermeket nem feltétlenül zsidók vezetik, a Plac Nowy egykori kóser vágóhídjának helyén pedig a Lengyelországban legendássá vált hosszúkás melegszendvics a népszerű. A besorolása ellenére inkább tér, mint utca Szerokán lévő Ariel vendéglőt sokan azért keresik fel, mert a forgatás ideje alatt oda járt a Spielberg-stáb. Az újra széppé varázsolt hét zsinagóga közül kettő szolgálja a vallást, a többi múzeum vagy kulturális eseményeknek ad otthont. Mint például a Tempel, ahol hagyományosan a nyári zsidó fesztivál zárókoncertjét tartják az „utolsó galíciai klezmerzenésznek” is hívott Leopold Kozlowski zongorista-zeneszerző és barátai részvételével.

Hozzászólások