Alig négyszázan vallják magukat zsidónak Lengyelország második legnagyobb, 760 ezer fős városában, ám az idén 23. alkalommal megrendezett egyhetes zsidó nyári fesztivál 30 ezer embert vonzott. Az igazgató, Janusz Makuch – aki zsidó lengyelnek, és nem lengyel zsidónak tekinti magát – már a 2014-es eseménysorozatot szervezi, és mint mondja, az a célja, hogy a hagyományokra alapozva, de a modern kultúrát mutassák be, a kortárs zsidó zenétől a képzőművészeti alkotásokon keresztül a gasztronómiáig. Mindezt úgy, hogy a holokauszt borzalma ne árnyékolja be a zsidó kultúrát, ezért azt vallja, hogy a halottakra ne csöndben vagy sírva, hanem zenével emlékezzenek.
A fesztiválnak otthont adó Kazimierz negyed az 1988-as induláskor még rossz állapotban volt, és nem is számított túl biztonságosnak, amikor vagy százan megjelentek az akkoriban a szovjethatalom állambiztonsági szolgálatát, a Csekát megalapító, lengyel származású Feliksz Dzerzsinszkijről elnevezett téren álló színházban. Kazimierz eredetileg önálló település volt, amelyet III. Kázmér király 1335-ben alapított az Európa többi részéről, az üldöztetések elől menekülő zsidóknak. Az uralkodó nevét viselő kisváros a legenda szerint a nőfaló király zsidó szeretőjének köszönhette előjogait, ám közelebb jár az igazsághoz az a feltételezés, hogy Kázmérnak – akinek csak lányai születtek, így 1370-es halála után unokaöccse, I. (Nagy) Lajos magyar király révén 12 évre perszonálunióban egyesült a két ország – a gazdaság támaszaként, kereskedőként és bankárként volt szüksége a zsidókra.
Az évszázadok során vérvádaktól, pogromoktól sem kímélt zsidóság gazdagabb része az után költözött át Krakkó előkelőbb részébe, hogy 1791-ben Kazimierz a város egyik kerülete lett. A második világháború kitörésekor 65 ezer zsidó élt Krakkóban – az akkori lakosság negyede –, és csupán kétezren vészelték túl a náci haláltáborokat; a legtöbben a városhoz közeli Auschwitzban haltak meg. Mintegy 1100 embert Oskar Schindler mentett meg, akinek lőszer- és edénygyára ma a gettóval és a zsidó negyeddel együtt a Kazimierzből induló golfautós-idegenvezetős túrák egyik állomása. A zsidó negyed is nagyrészt annak köszönheti megújulását, hogy az amerikai Steven Spielberg ott forgatta 1993-as, Oscar-díjas filmjét, a Schindler listáját.
Az épületek, régi zsinagógák felújítása ez után – a mozisiker nyomán turistáskodni és gyökereiket kutatni érkező külföldiek hullámát látva – vett lendületet, bár a lakóházaknál máig gondot okoz a tulajdonviszonyok kuszasága. A zsibongó találkozóhelyként szolgáló, a jiddis nyelv és a jóga oktatására egyaránt használt zsidó kulturális központot 2008-ban Károly walesi herceg, brit trónörökös nyitotta meg. A zsidó konyhát vivő éttermeket nem feltétlenül zsidók vezetik, a Plac Nowy egykori kóser vágóhídjának helyén pedig a Lengyelországban legendássá vált hosszúkás melegszendvics a népszerű. A besorolása ellenére inkább tér, mint utca Szerokán lévő Ariel vendéglőt sokan azért keresik fel, mert a forgatás ideje alatt oda járt a Spielberg-stáb. Az újra széppé varázsolt hét zsinagóga közül kettő szolgálja a vallást, a többi múzeum vagy kulturális eseményeknek ad otthont. Mint például a Tempel, ahol hagyományosan a nyári zsidó fesztivál zárókoncertjét tartják az „utolsó galíciai klezmerzenésznek” is hívott Leopold Kozlowski zongorista-zeneszerző és barátai részvételével.
