AFP
A hátrányos helyzetű, ám tehetséges diákok támogatására szeptember elején hirdette meg újra az Emberi Erőforrások Minisztériuma az Arany János Tehetséggondozó Programot. Ebbe tavaly 13 kollégium, 8 középiskola és 12 szakiskola került be, a támogatás összértéke pedig elérte a 337 millió forintot.
A program keretében a végzős általános iskolások a megye kijelölt középiskolájába, illetve kollégiumába nyerhetnek felvételt, ahol az oktatás egyéves előkészítő évfolyama indul. Ezen emelt szintű anya- és idegen nyelvi, továbbá matematikai és informatikai oktatásban, illetve képességfejlesztésben részesülnek. A cél, hogy érettségire elsősorban angolból elérjék a középfokú nyelvvizsgaszintet, informatikából pedig az ECDL nemzetközi vizsgának megfelelő tudást szerezzenek. A diákok – akik mindannyian kollégisták lesznek – ingyen gépjármű-vezetői vizsgát is szerezhetnek.
A szakiskolák 9. évfolyamába jelentkezők, valamint az alapfokú végzettség nélkül szakiskolába készülők számára az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program nyújthat segítséget. Itt a fő cél a lemorzsolódás elkerülése mellett az, hogy a tanulók államilag elismert szakképzettséget szerezzenek. Némiképp más, leginkább a gyerekek elkallódását hivatott megakadályozni a harmadik, az Arany János Kollégiumi Program, ahol főként a halmozottan hátrányos helyzetű vagy gyámügyi ellátásra jogosult tanulók pályázhatnak. Esetükben kötelező a kollégiumi tagság fenntartása 5 éven keresztül, a diákoknak ugyanis egy előkészítő éven is túl kell jutniuk, mielőtt középiskolában tanulnak tovább.
Létezik egy másik esélyegyenlőségi ösztöndíj, az Útravaló–Macika Program is. Ez négy – a középiskolába, az érettségihez, a szakmához, illetve a felsőoktatásba segítő – alprogramból áll, és főként, de legalább 50 százalékban a hátrányos helyzetű roma diákok a kedvezményezettjei. Ez az ösztöndíjprogram egyébként 2005 óta működik, és a tavalyi évben több mint 20 ezer diák, valamint 10 ezer mentor kapott benne támogatást ösztöndíj formájában.
Mindez azonban csak csepp a tengerben. A Kutatópont Kft. által a napokban publikált, a 15–29 éves korosztályt 8 ezer fő megkérdezésével vizsgáló Magyar Ifjúság 2012 felmérésből úgy tűnik: elkél a segítség a fiataloknak. A 2000-es felméréshez képest a 2012-es például markáns visszaesést mutat a gimnáziumba és egyetemre-főiskolára járók számában (lásd ábránkat). Romlott a korosztály idegennyelv-tudása is: 2008-ban és 2012-ben közel azonos arányban mondták, hogy legalább alapszinten tudnak angolul, a német és francia nyelvnél azonban visszaesés tapasztalható. Ráadásul – mint a kutatók megállapították – erős az összefüggés a származás és az iskolai egyenlőtlenségek között. Más szavakkal: a szülők (főként az e tekintetben jellemzőnek tartott apa) legmagasabb végzettsége meghatározza azt is, hogy a gyermekek meddig jutnak (lásd erről táblázatunkat). Mint a kutatásból kiderül, esetenként még a felsőfokú végzettség sem elég a hátrányos helyzetből való kitöréshez. A kedvezőtlen származásúak még felsőfokú képzettséggel sem érik el azt a foglalkoztatási arányt, mint a középosztály tagjai. Miközben az összes szakiskolai végzettségű között 26 százalék a munkanélküliek aránya, a képzettségi szempontból is „jó családból” származó ugyanilyen végzettségűek között csupán 15 százalék. Utóbbi szinte megegyezik az alacsonyabb iskolázottságú és egzisztenciális nehézségekkel küzdő családból kitört diplomások körében tapasztalt 14 százalékos munkanélküliséggel, ami viszont riasztóan nagyobb az összes diplomás közül munka nélkül lévők mindössze 6 százalékos arányánál. Azaz: az elhelyezkedési esélyek szempontjából fontosabb a családi háttér, mint a végzettség.
