A legkiválóbbak kiszűrése már az egyetemi időszakban megkezdődik – jelzik a toborzási szakemberek a felsőoktatásban töltött évek alatt végzett gyakornoki munka növekvő fontosságát. A cégek nagy része ugyanis manapság már a friss diplomásoktól is legalább néhány hónapos szakmai tapasztalatot vár el. „Éppen ezért egyre többször dolgoznak ki ösztöndíj- és gyakornoki programokat a felsőoktatási intézményekkel, ami a legkiválóbb képességűeknek nemcsak karrierlehetőséget, de gyorsan emelkedő fizetést is hozhat” – hívja fel a figyelmet Fehér Tamás, a toborzással foglalkozó Trenkwalder Kft. ügyvezető igazgatója.
Az utóbbi pár évben a hallgatók is egyre tudatosabban választják ki szakmai gyakorlatuk színhelyét. „Ma már a legtöbben kimondottan azért jelentkeznek hozzánk az egyetemi évek alatt, mert a diploma megszerzése után is itt szeretnének dolgozni, míg pár éve a pénzkereseti lehetőség volt az egyetlen motiváció” – mutat rá Üveges Judit, a Hays Hungary szakértője. A főként munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég egy időben tucatnyi gyakornokot foglalkoztat, s a munkatapasztalatra vágyók a legkülönfélébb felsőoktatási intézményekből érkeznek. „Kifejezett igényünk, hogy a diákok legalább két félévet maradjanak nálunk, a munkaidejüket viszont úgy alakíthatják, ahogy a tanulmányaik megengedik ” – mondja a szakértő.
Bár az állásportálok hemzsegnek a gyakornoki munkalehetőségektől, valójában kevés igazi szakmai feladat vár az egyetemistákra. „Igyekszünk testreszabott gyakornoki munkákat ajánlani a hallgatóknak” – mutat rá a diákszervezetek előnyeire Temesi Bálint, a Corvinus Egyetemen működő Fiatal Autonóm Közgazdászok Társaságának (FAKT) elnöke. A FAKT-hoz csatlakozó hallgatóknak jellemzően pénzügyi, gazdasági területeken keresnek munkatapasztalat-szerző lehetőségeket, együttműködve többek között bankokkal és tanácsadó cégekkel, amelyeknél pár hetes kiscsoportos foglalkozások után rotációs rendszerben helyezkedhetnek el gyakornokként – az átlagosnál magasabb bérezésért. A szakmai gyakorlatért az informatikai, műszaki és gazdasági területeken fizetnek a legtöbbet – ahogyan ezekben a szakmákban a legmagasabb a kezdő diplomások bére is. Gyakornokként az it-szektorban jellemzően 150 ezer forintos nettó fizetést lehet hazavinni teljes munkaidős állásban, gazdasági területen mintegy 10 százalékkal alacsonyabbak a bérek. Az egyetemet befejezve, friss diplomásként ezeknél a fizetéseknél átlagosan havi 50 ezer forinttal magasabb kezdő béreket lehet elérni.
„Egyik gyakornoki munkában sem dolgoztam a magyar átlagfizetésnél alacsonyabb bérért” – büszkélkedik egy végzős közgázos. Hallgatótársai egy részének azonban nincs ekkora szerencséje. Az átlagos gyakornoki órabérek bruttó 800 forint körül mozognak, de mivel az egyetemisták jellemzően nem dolgoznak többet heti 25 óránál, ez legfeljebb havi 50–80 ezer forint körüli fizetést jelenthet. Az is gyakran megesik, hogy a cégek egyáltalán nem fizetnek az egyetemi évek alatti gyakornoki munkáért, mondván: a hallgatónak éppen elég „profit”, ha beírhatja a gyakorlatot az önéletrajzába. A szakmai gyakorlatok első, a tantervben előírt kötelező szakaszában jellemzően a cégek fele fizet csak, míg a további, önkéntes szakmai gyakorlatért, amit a hallgatók saját érdekükből, tapasztalatuk növelésére vállalnak el, a munkáltatók 80-90 százaléka ad fizetést – becslik a munkaerő-közvetítők.
Az ingyenmunka leginkább a médiában és a reklámszakmában jellemző, de időnként a közigazgatásban is előfordul. Holott a törvény csak a gyakornoki idő első hat hetében engedi meg, hogy ingyen dolgoztassák a hallgatókat. Az ezen felül eltöltött időre legalább a heti minimálbér 15 százalékát ki kellene fizetni. Ráadásul a gyakornokokra sokszor csak afféle „segédmunkát” bíznak, amelyet más nem szívesen végez el a cégnél – például futárnak vagy kávéfőzésre használják őket.
