Átlagon felüli szakmai motiváció és elhelyezkedési esélyek, gyakorlatilag minimális lemorzsolódás – nagyjából így jellemzik a magyarországi egyetemek angol nyelvű mesterképzéseinek hallgatóit az érintett intézmények és munkaközvetítők. Az ilyen képzésekre jelentkező diákok tudják, mit akarnak: rendszerint multikat céloznak meg első munkahelyként (lehetőleg azokat, ahol már gyakornokként bizonyítottak), illetve azt tervezik, hogy a diplomaszerzést követő egy-két év után külföldön vállalnak munkát. Akár így, akár úgy, a tapasztalatok szerint az angol nyelven mesterdiplomázók egy év után eltűnnek az álláskeresők közül. Nem csoda hát, hogy az elmúlt két évben jelentősen megnőtt a magyarországi angol nyelvű egyetemi képzések száma. A diákok érdeklődése e képzési forma iránt a jelek szerint egyre nagyobb, annak ellenére, hogy sok intézmény idegen nyelvű képzése állami finanszírozás esetén sem ingyenes. Az egyetemek-főiskolák ugyanis e szolgáltatásukért külön díjat szedhetnek (és rendszerint szednek is, általában félévenként százezer forint körüli összeget). A dinamikus növekedés másik gátja lehet – mint erre több főiskola és egyetemi illetékes is felhívta a figyelmet –, hogy viszonylag kevés a szakmáját is magas szinten művelő és angolul is jól beszélő oktató. Ebből az is következik, hogy az intézményi kínálat nem feltétlenül találkozik a hallgatói kereslettel. Ez magyarázhatja, hogy egyes, az idén év elején meghirdetett angol nyelvű szakokra senkit sem vettek fel a hagyományos felvételi eljárásban, sőt mintegy felükre egyetlen jelentkező sem akadt, míg máshol négy-ötszörös volt a túljelentkezés.
A kontinentális Európában jelenleg mintegy 6600 angol nyelvű, hagyományos mesterképzés zajlik, 42 százalékkal több, mint két évvel ezelőtt – állapítja meg a Nemzetközi Oktatási Intézet (IIE) frissen publikált tanulmánya. Az országonkénti ranglista mutat némi meglepetést, amennyiben az oktatásban hagyományosan élenjáró államok némelyikét – egyebek közt Dániát vagy Finnországot – maga mögé utasította például Franciaország vagy Spanyolország. Egy másik kimutatásban viszont, ahol az egy egyetemre jutó angol nyelvű képzések számát vizsgálták, Dánia toronymagasan első, megelőzve Hollandiát, Svédországot és Törökországot.
Mutatkozik némi különbség a mesterképzések időtartama között is. Az uniós államok többsége – a magyar gyakorlathoz hasonlóan – zömmel a kétéves mesterképzést kínálja, ez alól csak Spanyolország a kivétel, ahol az egyéves gyorsított mesteriskola a gyakoribb.
A tanulmány szerzőinek tapasztalatai szerint az európai „egyetemturizmus” hagyományos központja, Nagy-Britannia (alighanem a kötelezően bevezetett és meglehetősen magas tandíjak miatt is) vesztett népszerűségéből, a kontinentális Európa szerepe pedig felértékelődik. A képzési területek megoszlásában viszonylagos kiegyensúlyozottság tapasztalható, Magyarországon viszont meglehetősen felemás a kínálat szerkezete: itt a bölcsészeti és humán képzések angol nyelvű változatai, továbbá a gazdaság és menedzsment, a nemzetközi tanulmányok, a marketing, illetve a turizmus viszik a prímet, miközben mérnöki szakmákban vagy orvosképzésben mutatóba is alig akad egy-egy angol kurzus.
