Gyökeresen szakított a hagyományos felfogással az egyik legnagyobb lengyel szénerőművet az 1990-es években megvásárló francia GDF Suez-csoport, amikor 2008-ban eldöntötte: megépíti a világ legnagyobb biomassza-erőművét. A 250 millió eurós beruházással elkészült, 205 megawattos létesítmény a megszokottól eltérő körből szerzi be a tüzelőanyagot. A kisebb biomassza-erőműveket többnyire környékbeli fával, mezőgazdasági hulladékkal, melléktermékkel fűtik, a Krakkó melletti Polaniecben működő üzemben viszont olyan hatalmas mennyiségű – évi 1,1 millió tonna – természetes eredetű fűtőanyagra van szükség, amelynek csak egy része származik Lengyelországból. A 60 ezer tonnányi helyi szalma mellett további 160 ezer tonna pálmamaghéj (Indonéziából, Dél-Afrikából), egyéb mezőgazdasági melléktermék (többek között Ukrajnából, Szlovákiából, Magyarországról), olívabogyómag, olajpogácsa és további 900 ezer tonna faanyag betáplálásával állítják elő az évi 1,3 milliárd kilowattóra – nagyjából 600 ezer háztartás ellátására elegendő – áramot. Átlagosan napi 190 teherautó érkezik – noha a fűtőanyag nagyobb részét vasúton szállítják –, de a környezetvédelmi mérleg a cég szerint ezzel együtt is pozitív. „Ezekkel az agrohulladékokkal ott semmit sem tudtak kezdeni – utalt az ázsiai és afrikai szállítmányokra Igor Grela termelési és fejlesztési igazgató –, itt viszont összességében évi 1,3 millió tonnával csökkentjük a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét a széntüzeléshez képest.”
A felhasznált faanyag hatalmas mennyisége ellenére nem kell félteni az erdőket: a lengyelországi erőművekben csak melléktermékkel, fahulladékkal szabad tüzelni. Az üzemméret növelése mellett szólt, hogy így a világelsők közé tornázták fel az erőmű hatékonyságát. A Magyarországon átlagos 27 százalékkal szemben a polanieci zölderőmű 38 százalékos hatásfokkal állítja elő az áramot.
A 60 százalékot is megközelíthetné az energiahatékonyság, ha a megtermelt energia hőjét például fűtésre vagy ipari célra hasznosítanák, ez a piac azonban az erőmű közelében már telített, így a nagyobb energetikai hatásfok paradox módon rontaná a nyereségességet. Amelyet amúgy is megnyirbált a varsói kormány egyik intézkedése, ami felpuhította az úgynevezett zöldtanúsítvány rendszerét. A lengyelországi szabályok szerint az áramfelhasználás egyre növekvő részének megújuló forrásból kell származnia – 2020-ra a kitűzött cél 15 százalék –, s a ma még korlátozott kínálat miatt az ilyen áram tavaly kétszer-háromszor annyiba került, mint a többi. Ilyen árviszonyokkal számolt az erőmű épp egy évvel ezelőtti üzembe helyezésekor a GDF Suez, csakhogy időközben Varsó úgy döntött, egy büntetőadóval megúszható a zöldtanúsítvány. Ez a megoldás népszerűbb lett a vártnál, így csökkent a zöldáram iránti kereslet, emiatt az idén legfeljebb nullszaldó körüli eredményre számíthat a biomassza-erőmű.
