A republikánusok kapitulációjával végződött amerikai adósságplafon-vita legnagyobb vesztesének a 42 éves republikánus Ted Cruz texasi szenátort tartják, aki viszont híveivel együtt úgy véli, győzött, mert megmutatta az úgynevezett teadélutános konzervatív mozgalom elszántságát. A republikánusok jobbszárnya már több politikust emelt zászlóvivőjévé, de őt értékelik a legtöbbre. Cruz ideológiailag elszánt, szakmailag felkészült, és éles riposztokkal rögtönző vitapartner.Ezt a képességét Cruz a diákkorából hozta magával: középiskolásként a houstoni jótékonysági vacsorákat járta, ahol a kívülről megtanult amerikai alkotmányból idézett, a Princeton Egyetem eminens diákjaként pedig országos vitaversenyeket nyert. Tanulásvágyát örökölte: az 1970 decemberében született Rafael Edward Cruz apja ugyanis Kubából, az alsóneműjébe bevarrt száz dollárral, angoltudás nélkül érkezett az USA-ba, ahol egyetemet végzett és olajipari szolgáltató céget alapított. A tizenévesen a Batista-diktatúra börtönét megjárt idősebb Cruz még Fidel Castróval együtt harcolt, de csalódott a kommunistává vált új rezsimben, és fiát a kapitalizmus tiszteletére nevelte. Cruz középiskolásként egy houstoni önképzőkörbe járt, ahol a kérlelhetetlen szabadpiaci gondolkodás apostolainak – az osztrák Friedrich Hayeknek és Ludwig von Misesnek, valamint az amerikai Milton Friedmannak – a nézeteit itta magába.
A Harvardon jogi diplomát szerzett, gyorsan magas polcra került, 1996–1997-ben William Rehnquistnek, az alkotmánybírósági szerepet is betöltő Legfelső Bíróság elnökének a tanácsadója volt. Utána egy neves houstoni ügyvédi irodában dolgozott, majd 1999-ben csatlakozott az elnökségért induló George W. Bush texasi kormányzó kampánycsapatához. Ott ismerte meg a – jelenleg a Goldman Sachs brókerháznál dolgozó – feleségét, akitől két lánya született. Részt vett a 2000-es elnökválasztásnak a Legfelső Bíróságig eljutó csatájában, de fáradozásai csak a szövetségi kereskedelmi bizottság egyik igazgatói posztjáig repítették.
A pályája akkor ívelt fel, amikor hazatért Texasba, ahol 2003-ban az állam főügyészhelyettese lett. A Legfelső Bíróság előtt kilenc alkalommal érvelhetett, és ebből háromszor is nagy visszhangot kiváltva képviselte az alkotmányossági vizsgálatban felülkerekedő álláspontot. Az egyik ügyben a testület elfogadta az érvelését, hogy egy ateista szülő keresete ellenére az Istenre hivatkozó zászlóeskü elmondása a tanítás kezdetekor az iskolában összefér az alaptörvénnyel. A másikban abban adtak igazat neki, hogy az állam és az egyház szétválasztását az sem sérti, ha a texasi törvényhozás otthonául szolgáló épület kertjében felállítják a tízparancsolatot kőbe véső oszlopot. Cruz a legnagyobb sikerének azt tartja, hogy 2008-ban a Legfelső Bíróság az ő javára döntött, amikor a hágai Nemzetközi Bíróság tiltakozása és Bush elnök kérése ellenére sem tartotta kifogásolhatónak, hogy a mexikói állampolgárságú José Ernesto Medellínt két tizenéves texasi lány megerőszakolásáért és meggyilkolásáért úgy ítélték halálra, hogy az USA által is aláírt bécsi konvenció előírását figyelmen kívül hagyva a vallomástétel előtt elmulasztották közölni vele, hogy értesítheti a mexikói konzulátust.
Az öltönyhöz legszívesebben a struccbőrből készült cowboycsizmáját viselő Cruz 2011 januárjában döntötte el, hogy harcba száll a megürülő texasi szenátori székért. Kezdeti, alig mérhető népszerűségét a teadélutánosok lelkes támogatásával feltornászva 2012-ben a republikánus előválasztáson legyőzte a pártelit választottját, majd hozta a demokrata jelölttel szembeni, Texasban papírforma győzelmet. A Capitoliumon az idei év elején agresszíven mutatkozott be, a védelmi miniszteri posztra javasolt Chuck Hagel volt republikánus szenátort olyan vehemensen támadta, hogy kiváltotta idősebb párttársai ellenszenvét. A tapasztaltabb republikánus szenátorok Cruz 21 órás obstrukcióját is rossz szemmel nézték, hívei viszont máris lehetséges 2016-os elnökaspiránst látnak a férfi és nő házasságát alkotmányban rögzíteni akaró, az abortuszt csaknem minden esetben ellenző Cruzban. És már azt is kiderítették, hogy megfelel az alkotmányos követelményeknek, mert hiába a kanadai Calgaryban látta meg a napvilágot – csak 1974-ben költöztek vissza Texasba –, az anyja elég ideje volt amerikai állampolgár, hogy ő is született amerikainak számítson.
