Cégpénzek magáncélra

Csökkentheti-e tranzakciós költségeit egy kisvállalkozó úgy, hogy nem a bankfiókban veszi fel – majd házipénztárba teszi – a magáncélra szánt pénzt, hanem bankkártyával az atm-ből? Esetleg vásárolhat is magának üzleti bankkártyával? – kérdezte a HVG Katona Editet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtóreferensét.

  • HVG

– Felhasználhatja-e magáncélra a cég tulajdonosa a banki folyószámlára beérkezett összeget?

– Mindenekelőtt, ha a tulajdonosnak nincs felhatalmazása a társaság vagyoni viszonyait érintő döntések meghozatalára, akkor büntetőjogi kérdések – például hűtlen kezelés, sikkasztás – merülhetnek fel. Ha a tulajdonos úgy vesz fel pénzt, hogy arról nem bocsát ki a cég nevére szóló számlát, mely az átvett összegnek a társaság javára való felhasználását támasztaná alá, az ügyletet nem lehet másként értelmezni, mint a társaság részéről a magánszemély felé történő közvetlen pénzátadásként. Ezt pedig a számviteli törvény szerint személyi jellegű ráfordításként kell kezelni.

– Függetlenül attól, hogy a tulajdonos a cég házipénztárába vagy a magánbanki számlájára átutalt pénzt költi, esetleg a banki folyószámlához igényelt bankkártyájával vásárol magánszemélyként, vagy vesz fel készpénzt atm-ből?

– Adózási szempontból közömbös, hogy a magánszemély készpénzként vagy bankszámlapénzként jut hozzá a társaságtól származó pénzeszközhöz. A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül. A lényeg, hogy mindig rögzíteni kell a társasági pénzeszközök állományának változását, többek között a pénzkezelési szabályzatban. A bevétel adókötelezettségének jogcímét az szja-törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket – ideértve a jövedelem megállapítását is – ennek megfelelően kell teljesíteni.

– Vagyis mindenképpen adózni kell a társaság pénzének magáncélra való elköltése után. Milyen jogcímek léteznek?

– A cégtulajdonos személyes közreműködési kötelezettsége esetén szóba jöhet a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, osztalékkövetelés fennállása esetén az osztalékból származó jövedelem, más jogcím megállapíthatóságának hiányában pedig az úgynevezett egyéb jövedelem címén lehet adóköteles a megszerzett összeg.

CSABAI KÁROLY

Hozzászólások