Gyorstalpaló tanfolyamon, mindössze két-három nap alatt szerzi meg a Nagy-Britanniában elfogadott szakképesítést a következő hetekben néhány Londonban élő magyar villanyszerelő és targoncavezető. Bár több mint egy éve vándoroltak ki a szigetországba, csak segédmunkásként dolgozhatnak, amíg hazai képesítésüket nem honosítják. Ha a 365 fontba kerülő kurzust elvégzik, jelenlegi, 6,5 fontos, a minimálbért alig meghaladó órabérüket a duplájára növelhetik.
„Folyamatosan özönlenek ki a magyarok munkát vállalni, pedig a válság kitörése óta a korábbi átlagos kéthetes munkakeresési idő nagyjából két hónaposra nőtt” – osztja meg tapasztalatait az Angliában munkát vállaló magyaroknak nyelvtanfolyamokat szervező és a szakképzettek akkreditációját is intéző London Aid Specialist Ltd. tulajdonosa. Varga Lívia szerint az angolok elsősorban a kétkezi munkákat szánják a bevándorlóknak, de a rátermett, ambiciózus magyar munkavállalók pár év után irodai feladatköröket, sőt vezetői posztokat is mind gyakrabban kapnak.
A brit kormány hónapok óta pedzegeti, hogy szűkíti a szociális juttatások körét, illetve hogy néhány ellátást a jövőben csak a gazdaságilag aktív bevándorlók vehetnek igénybe. A nem aktív külföldi EU-állampolgárok száma ugyanis az utóbbi hét évben 42 százalékkal nőtt, s már meghaladja a 600 ezret. Ez a brit egészségügyi szolgálatnak évi 1,5 milliárd fontjába kerül. Andor László EU-biztos ugyanakkor jogi eljárást készít elő London ellen a tervezett kurtítások miatt. Friss tanulmánya szerint nincs ugyanis bizonyíték arra, hogy a külföldiek a támogatások miatt települnének Angliába.
A brit ellátórendszer mindenesetre az egyik legbőkezűbb az EU-ban: míg a kelet-közép-európai régióban a GDP 20 százalékát teszik ki a szociális kiadások, Nagy-Britanniában ez az arány 30 százalékhoz közelít. Lakhatási támogatást például a munkanélküliek és az alacsony jövedelműek is kaphatnak. Nem csoda, ha az egyik tervezett szigorítás szerint a bevándorló uniós állampolgároknak 6–9 havi ott-tartózkodást kellene igazolniuk, hogy igénybe vehessék ezt a fajta dotációt. Mértékét ma az egyéni körülmények alapján határozzák meg az önkormányzatok: számításba veszik többek között a kérelmező életkorát, a gyerekek és a szobák számát, továbbá a megtakarításokat. Az egyedülállók pedig csak szobabérléshez kaphatnak ilyen támogatást.
A gyerekekkel érkezők szinte azonnal hozzáférhetnek a brit családi pótlékhoz is, ha előzőleg a család Magyarországon lemondott a hazai juttatásról, és erről hivatalosan lefordított igazolást tud felmutatni. További feltétel a kiskorúak után járó, egy gyermek után jelenleg heti 20,30 fontos, illetve további gyermekek után heti 13,40 fontos juttatásnak, hogy a kérelmezők angliai lakásbérlésről szóló szerződést tudjanak felmutatni.
A kiutazás után érdemes azonnal regisztrálni a helyi „job centerben”, vagyis munkaügyi központban – javasolják a szakértők. Bár tapasztalataik szerint a bevándorló magyarok az esetek többségében nem kapnak munkakeresési támogatást, annak megítéléséről ugyanis meglehetősen szubjektív szempontok alapján döntenek. A hivatalos megfogalmazás szerint „a körülmények határozzák meg”, hogy kinek jár. Mint Varga Lívia fogalmazott: a munkával kapcsolatos támogatások folyósítása részben az ügyintéző pillanatnyi kedélyállapotának függvénye. „Inkább arra biztatjuk a kivándorló magyarokat, hogy ne alapozzanak erre a segélyre, és minimum két hónapig kitartó indulótőkével érkezzenek.”
Akiknek már sikerült elhelyezkedniük, azok sokkal könnyebben jutnak jövedelemkiegészítő ellátásokhoz. A heti 148 fontnál kevesebbet keresők is kaphatnak támogatást, ha heti 16 óránál kevesebbet dolgoznak, és nincs 16 ezer fontnál több megtakarításuk. Az alacsony jövedelműek járulékkedvezményre is számíthatnak, a heti 146 fontnál kevesebbet keresők pedig mentességet kapnak a teher alól. A havi 600 fontos gyermekgondozási segély csak kilenc hónapig jár, de aki regisztrált óvodába vagy gyermekfelügyelőhöz viszi a gyermekét, az bizonyos körülmények esetén – például ha az egyik szülő felsőoktatási intézményben tanul – heti 148 fontos gyermekelhelyezési hozzájárulást kaphat az államtól.
A kivándorló magyarok közül sokan választják a tanulást – főleg a feleségek. Ha ugyanis három évet már eltöltöttek Angliában, támogatást kaphatnak a felsőoktatási tanulmányaikhoz is: átlagosan évi 9500 fontot, aminek egyharmada vissza nem térítendő segítség, a többi kedvező feltételekkel nyújtott kölcsön. Ráadásul a nappali tagozaton tanulók – ez heti 15–18 órás iskolai elfoglaltságot jelent – 30 százalékos utazási kedvezményt, önkormányzatiadó-kedvezményt és gyermekelhelyezési támogatást is igénybe vehetnek.
