Több mint 150 milliárd eurós bevételkiesést okozott tavaly az EU-tagállamokban az, hogy a harminc év alatti korosztályhoz tartozók 23 százaléka munkanélküli. Az utóbbi években folyamatosan nőtt az állástalan fiatalok aránya, s a jövedelem- és fogyasztási adók elmaradása miatti veszteség EU-s szinten eléri a GDP 1,2 százalékát. Több országban – egyebek között Magyarországon is – a veszteség az átlagosnál magasabb, s meghaladja a két százalékot is.
Magyarországon 28 százalékos a munkanélküliség az iskolába nem járó 15–24 éves korosztályban. „Ezzel a mutatóval a kilencedik legrosszabb helyen állunk Európában, a régió országai között pedig a középmezőnybe tartozunk. A problémát súlyosbítja, hogy a hazai állástalan fiatalok jelentős részét nem látja a munkaügyi hivatal, egyharmaduk alacsony iskolai végzettségű, és hátrányos helyzetű régióból származik” – mondta a HVG-nek Vadász Borbála. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) szakértője szerint inaktivitás, kiábrándultság jellemzi őket, ezért sokan nem is próbálnak már munkát keresni.
A pályakezdő fiatalok munkatapasztalat híján sokszor olyan alapvető ismeretekkel sincsenek tisztában, mint a munkaidő, a csapatmunka vagy a vállalati hierarchia. Az ilyen helyzetben lévőket rendkívül nehéz be-, illetve visszaterelni a munka világába, épp ezért lenne fontos megelőzni a pályakezdők munkanélkülivé válását, hosszabb távon olyan rendszer kialakításával, amelyben szorosabb az együttműködés az oktatási szervezetek és a munkaadók között – mutatnak rá a szakemberek. Magyarországon az az egyik legnagyobb probléma, hogy a fiatalok egyre több időt töltenek ugyan a képzési rendszerben, az iskola befejezése után sokuknak még sincs a piaci keresletnek megfelelő tudása.
A helyzet megváltoztatására az Európai Bizottság hét közép-európai országra – Ausztriára, Bulgáriára, Horvátországra, Magyarországra, Montenegróra, Szlovákiára és Szlovéniára – kiterjedő kampányt indított, hogy a részt vevő államok megoszthassák egymással a sikeres kezdeményezések tapasztalatait. Az MGYOSZ egyik legfontosabb következtetése, hogy a fiatalok leginkább az oktatási programokban való részvétellel, illetve a tanulás melletti munkavállalással javíthatják alkalmazási esélyeiket. A vállalatok a célzott foglalkoztatási támogatási programokkal érhetik el, hogy szakképzett munkaerőhöz jussanak – sok szakmában jelenleg a magas munkanélküliség ellenére is komoly szakemberhiány alakult ki –, míg a kormányzatok feladata, hogy a munkaerőpiachoz alakítsák az adott ország oktatási rendszerét.
A legjobb módszer a duális képzés fejlesztése lehet: az elméleti oktatás az iskolák feladata, míg a gyakorlati képzésről a vállalatok, illetve egyéb gazdálkodó szervezetek gondoskodnak. A német eredetű duális képzés magyarországi meghonosításában elsősorban a külföldi cégek – például a német Audi és a Mercedes-Benz – számítanak úttörőnek. A Mercedesnél az idei tanévben harmincöten a középiskolai, tízen pedig a főiskolai duális képzésben vesznek részt, így már a korábbi évfolyamokkal együtt 117 fiatal folytat ilyen hároméves tanulmányokat Kecskeméten.
A munkaerő-piaci válság megoldása már csak azért is sürgető feladat, mert a nemzetközi statisztikák szerint a fiatalkori állástalanságnak mindenképpen hosszú távú következményei vannak. A pályájukat így kezdők között magasabb lesz az alacsony fizetésűek, illetve a később újra utcára kerülők aránya.
