Ronchamp – az etalon
A Notre-Dame-du-Haut, azaz a Magasságos Miasszonyunk-kápolna, amely közel hat évtizede a katolikus hívők és a modern építészet szerelmeseinek zarándokhelye a kelet-franciaországi Belfort közelében, mindmáig a modern szakrális építészet egyik legfontosabb alkotása. Sajátos helyet foglal el tervezője, a francia–svájci Le Corbusier életművében is, aki helyspecifikus művet hozott létre, amely újszerűségével a megbízók szándéka szerint az egyháznak a korral való haladását demonstrálta. A kápolna ugyan apró, de szerkezetével, vastag vasbeton falaival, szokatlan tetőmegoldásával, az aszimmetrikus ablakokon sejtelmesen beáradó fénnyel hatalmat, erőt és nyugalmat sugároz.
Helsinki – sziklába vésve
A Temppeliaukion kirkko, azaz a Sziklatemplom helyi építészei, Timo és Tuomo Suomalainen komolyan vették a pályázati kiírásnak azt a pontját, hogy az új épület nem változtathatja meg Helsinki városképét, ezért a templomot valósággal belevájták egy hatalmas sziklatömbbe. A szerény bejáraton belépve a látogató egy vörösrézből és üvegből készült, a fűtési rendszert is integráló kupola alatt találja magát, az oldalfalakat a nyers sziklatömbök adják. Az építészek ezeket eredetileg burkolni akarták, hagyományosabb templombelsőhöz közelítve a látványt, de a mérések azt mutatták, hogy a burkolat rontana a kitűnő akusztikán. Az 1969-re megépült templom hatalmas orgonája az istentiszteletek mellett hangversenyeken is gyakran megszólal.
Róma – kagylóhéjak
Az elsősorban múzeumépületeiről híres amerikai Richard Meier Rómában két templomot is tervezett, közülük az elsőnek, a három éve felszentelt Jubileumi templomnak a megbízók elvárása szerint nemcsak a vallásgyakorlás helyszíneként, hanem a közösségi élet központjaként is szolgálnia kell. A világosan tagolt terek jól elkülönítik, mégis összekapcsolhatóvá teszik az egyes funkciókat. Az elsősorban vasbetonból és üvegből épült komplexum megjelenését három hatalmas, kagylóhéjra vagy vitorlára emlékeztető, a fénynek a belső terekbe való bejutását is szabályozó, vakítóan fehér konstrukció határozza meg, melyeket a tervező a Szentháromságra való utalásként értelmezett.
Brazíliaváros – Niemeyer katedrálisa
Brazília szövetségi fővárosának egész arculata s benne a monumentális katedrális is az ország leghíresebb építésze, a tavaly elhunyt Oscar Niemeyer keze nyomát viseli. Ami az 1960-ra elkészült, de csak egy évtizeddel később felszentelt templomhoz érkezve látható, az csak a teteje, egy hatalmas, 70 méter átmérőjű, 42 méter magas vasbeton-üveg szerkezet, mely sokakat koronára, másokat inkább ég felé nyúló kezekre emlékeztet. A hatalmas üvegpaneleket bumeráng formájú, egyenként közel száztonnás vasbeton oszlopok tartják. A színezett üvegen beáradó napfény meleg színekbe öltözteti a katedrális földbe vájt belső terét, melyben a kupola alatt angyalok lebegnek.
Los Angeles – csupa üveg
Eredeti neve Kristálykatedrális volt; most, hogy a katolikus egyház veszi át, csak néhány betűt cserélve Krisztus katedrálisává keresztelik át Los Angeles legextravagánsabb, 1980-ban, Philip Johnson tervei alapján épült templomát. A több mint 10 ezer üvegpanellel burkolt épület 12 emelet magas, 7 ezer négyzetméteres belső terében közel 3 ezer látogatónak jut ülőhely. A templom egészéhez méltó méretű a benne lévő Hazel Wright-orgona is, melynél nagyobb csak három van a világon. A panelek sötét külső bevonatán látványosan tükröződnek vissza a szomszédos építmények, mindenekelőtt a 73 méter magas, ugyancsak Johnson tervezte és szintén üvegburkolatú harangtorony.
